Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

1. Biológiai alapismeretek - 1.2 Mézes Miklós: Halélettan

ostasis - jelen esetben az izoozmózis — fenntartása érdekében a szabályozó mechanizmusok az alábbi folyamatot indukálják. Fokozódik a víz kiválasztása vizelet formájában alacsony ionkoncentráció mellett, amely az ionok intenzív reabszorpciója révén biztosítható.

Ahhoz azonban, hogy a szabályozó mechanizmusok az ozmolalitás változását érzékeljék, érzékelő receptorokra van szükség. Ezek a receptorok a kopoltyúlemezeken, illetve a vese Stannius-testeiben helyezkednek el és afferens ágon a központi idegrendszer thalamo-hypothalamikus régiója felé továbbítanak neurális információt. Ennek hatására efferens ágon, az ozmolalitás változásának mértékétől és irányától függően, hormonelválasztás indul meg a hipothalamusz adott neuroszekretoros sejtcsoportjaiból, illetve a neurohipofízisből. A hipotalamusz által termelt hormonok viszont hatnak a hipofízis hormontermelésére, ezzel egyéb hormontermelő mirigyek működését is befolyásolva, amelyek a kiválasztási és iontranszport-folyamatokon keresztül befolyásolják az ozmolalitás értékét.

Az aktív iontranszport a homeostatikus folyamatok közül befolyásolja a fentiek mellett a szervezet savbázis egyensúlyát is. Ennek a vér és tágabb értelemben az extracelluláris tér pH-értékének fenntartásában van jelentősége. A kationok közül a nátriumnak van kitüntetett szerepe a sav-bázis egyensúly szabályozásában, amely a kopoltyú szintjén a Na/NH3-kicserélődés (exchange), valamint a sejtmembránok - ebbe beleértve a vese tubuláris epithel sejteket is — szintjén Na/Ca-, illetve Na/K-cse- re útján valósul meg. Az anionok közül a HC03 vesz részt főképp a sav-bázis egyensúly szabályozásában, és ennek kiválasztása a kopoltyúlemezek ún. kloridsejtjein keresztül történik egy HC03/C1 exchange mechanizmus segítségével.

1.2.8. Az úszóhólyag funkciója és annak szabályozása

Az úszóhólyag a halak speciális „szerve”, amelynek fő funkciója a test „lebegő” állapotának fenntartása, illetve a halak testét érő hidrosztatikus nyomáskülönbség kompenzációja. A halak szöveteinek fajsúlya ugyanis nagyobb, mint a vízé, így ez az állapot csak gázoknak, mint a víznél lényegesen kisebb fajsúlyú anyagoknak a segítségével valósítható meg. Az úszóhólyag C02, 02 és N gázokat tartalmaz, de eltérő arányban, mint a levegőben. Ez az arányeltérés érdekes módon még a nyitott úszóhó- lyaggal rendelkező fajoknál is részben fennáll. Ennek oka az úszóhólyag speciális vérellátási - keringési - rendszere, amely két ún. csodarece-struktúrát is tartalmaz: a gázmirigyet és a reszorpciós területet.

A gázmirigyben az úszóhólyag aktuális igényeknek megfelelő gáznyomását biztosító gáztermelés folyik. Az oxigén a hemoglobinból szabadul fel a korábban már említésre került Bohr-effektus segítségével, amely szerint a pH-érték csökkenése csökkenti a hemoglobin oxigén iránti affinitását. A gázmirigyben a pH-érték csökkenését az intenzív glükózbontás eredményeképpen keletkező tej sav idézi elő. A termelődő tejsav potenciálisan kedvezőtlen hatásai miatt juttatja a gázmirigy csodarece- struktúrája a vénás oldalon a vért először a májba, onnan pedig a vérkeringésbe. A glükózbontás másrészt nagy mennyiségű szén-dioxid-termelést is indukál, amely szintén szükséges az úszóhólyag gáznyomásának fenntartásához.

86