Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.2 Mézes Miklós: Halélettan
1.2.7.2. Glükóz kiválasztása és annak szabályozása A szervezet energiaellátásának biztosításában az egyszerű cukroknak, így például a glükóznak fontos szerepe van, amelyet olyan módon is fenntart, hogy az egyébként az ultrafiltrátumba kerülő glükózt igen nagy hatékonysággal reabszorbeálja. Az ultrafiltrátum glükóztartalma a vérplazma glükóztartalmától függ (1,90-7,10 mmol/1), a hatékony reabszorpció miatt viszont a vizelet csak csekély mennyiségű glükózt tartalmalmaz (0,11-3,03 mmol/1). A vizeletben mégis kimutatható kisebb-na- gyobb mennyiségű glükóz. Ennek az az oka, hogy a tubuláris sejtek a glükózt egy sejtmembránból lefűződő glükózt tartalmazó hólyag, az ún. mikropiknotikus apparátus segítségével reabszorbeálják, amelynek kapacitása adott. Abban az esetben tehát, ha a vérplazma - és ennek következtében az ultrafdtrátum is - nagy mennyiségű glükózt tartalmaz, úgy az meghaladja a vese tubuláris sejtjeinek időegységre vetített reabszorpciós kapacitását és a „felesleg” a vizelettel távozik. Ilyen állapot léphet fel nagy mennyiségű szénhidrát (pl. nagy keményitőtartalmú abrakkeverék) fogyasztását követően, de emellett olyan hormonális hatásokra is, amelyek a vérplazma glükózszintjét emelik: pl. adrenalin, STH. Más tényezők viszont - így pl. a hőmérséklet emelkedése - csökkentik a glükóz diurézist, oly módon, hogy fokozzák a vese reabszorpciós kapacitását. 1.2.7.3. A nitrogéntartalmú anyagok kiválasztása A vesében zajló ultrafíltrációs folyamat során nitrogéntartalmú anyagok csak igen kis mennyiségben választódnak ki (2,5-24%), és azon belül is eltérő hatékonysággal. A nitrogéntartalmú anyagok az alábbi sorrendben kerülnek kiválasztásra: kreatin > karbamid > ammónia > aminosavak > húgysav > kreatinin A nitrogéntartalmú anyagok kiválasztása függ az állatok tápláltsági állapotától. Éhezés során a nitrogéntartalmú anyagok kiválasztása - annak első szakaszában - alacsony, újraetetéskor azonban a kiválasztás növekszik. A nitrogéntartalmú anyagok egy része ammónia, karbamid vagy húgysav formájában kerül kiválasztásra. Az aminosavak azonban csak részben választódnak ki eredeti formájukban: egy másik részük a szervezetben metabolizálódik. A mitokondri- ális folyamatok eredményeképpen az aminosavak elveszítik aminocsoportjukat (de- zaminálódnak), majd az aminocsoport ammóniává redukálódik. Ennek egy része kar- bamiddá, illetve húgysavvá alakul és ilyen formában kerül kiválasztásra. Az ammónia kisebb hányada diffúzió útján választódik ki a szervezetből, további metaboliz- mus nélkül. A karbamidnak az ozmoregulációban fontos szerepe van, amely azon alapul, hogy csak a vesén keresztül választódhat ki, mivel a kopoltyú a karbamid iránt imperme- abilis. A karbamidon alapuló ozmoreguláció az evolúció ősi típusa, amelyben a máj karbamidtermelése a vesetubulusok reabszorpciós kapacitásán alapul. 84
