Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

1. Biológiai alapismeretek - 1.1 Kiss István: A halak testfelépítése és biológiája

kr 16. ábra. A valódi csontoshalak belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedése vázlatosan aa: agyalapi mirigy, hm: hasnyálmirigy, ír: interrenális sejtek, ív: ivarszerv, ju: juxtaglomeruláris sejtek, kb: középbél falának mirigyei, kr: kromaffm sejtek, st: Stannius testek, th: thyroid mirigy, to: tobozmirigy, ub: ultimobranchiális szerv, ur: urophysis (Bond nyomán módosítva) A pajzsmirigynek megfelelő funkciójú thyroid mirigy a halakban a kopoltyúarté- riák tövében helyezkedik el. Nem egységes szerv, hanem számos elkülönült mirigy- végkamrából áll. A halakban a hiányzó mellékpajzsmirigy szerepét a kopoltyúk mö­gött, a nyelőcső alatt elhelyezkedő ultimobranchiális szerv látja el. A mellékvese nem egységes szerv, hormontermelő sejtcsoportjai több részre tagoltan a vese állomá­nyába ágyazottak. A fejlettebb gerincesek mellékvese-kéregállományának megfelelő működésűek az interrenális sejtek. A Stannius-testek csak a valódi csontoshalaknál fordulnak elő. A fejlettebb gerincesek mellékvese-velőállományának megfelelő mű­ködésűek a kromafíín sejtek. A vese állományába ágyazódtak be a juxtaglomeru­láris sejtek. Az ivarszerveknek is van saját hormontermelésük. A kaudális neu- roszekréciós rendszerben (urophysis) végződnek a gerincvelő farki régiójában lévő nagyméretű neuroszekréciós sejtek axonjai. A hasnyálmirigy nem egységes szerv, mert endokrin működésű sejtcsoportjai a májlebenyek szöveti állományába ágyazód­va is előfordulnak. A gyomor és a középbél falában lévő mirigyek által tennelt hor­monok elsősorban az emésztés szervrendszerének működésére hatnak. A tobozmi­rigynek - fotoszenzoros működése mellett - hormontermelése is ismert. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom