Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)

1. Biológiai alapismeretek - 1.1 Kiss István: A halak testfelépítése és biológiája

14. ábra. A valódi csontoshalak idegrendszerének és egyes érzékszerveinek elhelyezkedése, felépítése (A: a koponya feltárva, B: az agy, C: a gerincvelő, D: a belső fül) ag: agy, am: agyalapi mirigy, ba: bajuszszál, cs: csigolya, ea: előagy, fá: fehér állomány,/;.' félkörös ívjáratok, gv: gerincvelő, ki: kisagy, kő: középagy, la: lagena, li: látóideg, mr: Mauthner-neu- ronok óriásrostjai, ny: nyúltagy, sá: szürke állomány, sg: szaglógödör, si: szaglóideg, sl: szaglóle- beny, sz: szem, tő: tömlőcske, úh: úszóhólyag, We: Weber-féle csontok, zs: zsákocska (Starck, Rovainen és más szerzők nyomán kissé módosítva)

benne számos pálya halad át, a látópálya fő átkapcsolási helye. A köztiagy alapi része, a látótelep alatti terület (hypothalamus) laterális neuroncsoportjai által alkotott hálózatos állomány vegetatív működések (bélműködés, légzés, keringés, ivari működések) és egyes mozgások (zsákmánykeresés, párkeresés, párzás, ivadékgondozás öröklött mozgássorai) koordinációs központja. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a társas viselkedés reflexsorai és a feltételes reflexek is a köztiagyban rögzülnek. A hipo- talamusz mediális helyzetű magvai neuroszekréciós működést mutatnak. Csontoshalakban a köztiagy ventrális oldalán lévő szürkés duzzanat (tuber cinereum) tölcsérszerű nyúlványáról (infundibulum) indul ki az agyfüggelék (hypophysis cerebri) és a saccus vasculosus. Előbbi a neurohormonális szabályozás központja, míg az utóbbi szerepet játszik a testszín szabályozásában és a víz kémiai összetételének érzékelésében, valamint az ehhez kapcsolódó mozgások koordinálásában. Ez a rajban élő halak szaganyagainak és a csoportban való mozgásnak az összehangolását jelenti. A köztiagy-középagy határán, a ventrális agyfalban ül a nucleus mamillaris, amelynek rostjai a talamusz magcsoportjaihoz futnak.

60