Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
2. Tenyésztési alapok - 2.6 Szűcs István: A tógazdasági haltermelés közgazdasági alapjai
ivadék-, de főleg növendékhal-hiányt is jelentett. E két korosztály területi részesedésének a jövőben mindenképpen növekednie kell. A termelés fölfutása időszakában indokolt lenne a közel 35%-os területhasználat, míg később a termelés egyensúlyba jutott szintjén mintegy 30%-ban kellene stabilizálni. A hazai halastavak vízellátásával kapcsolatban elmondhatjuk, hogy az elmúlt tíz évben bőséges volt a víz a hazai halastó-kapacitás 13%-ának, elegendő 47%-ának, kevés vagy nagyon kevés a 40%-ának. A becslések szerint az aszályos periódus mintegy 3 ezer tonna halkiesést jelentett a nemzetgazdaságnak. A tavak kultúrállapotának vizsgálata során kiderült, hogy a hazai halastavak 67%-a belső halággyal, 16%-a külső halággyal, és 17%-uk központi vagy egyéb lehalászórendszerrel rendelkezik. A halágyak állapotára jellemző, hogy mintegy 73%-uk részben feliszapolódott, 22,5%-uk teljesen feliszapolódott és csak a 4,5%-uk tekinthető megfelelő állapotúnak. A tófenék feliszapolódása igen nagy mértékű, azaz több mint félméteres az iszap a tavak 29%-án, és tóterületünknek mindössze 18%-a az, ahol az iszapvastagság 20 cm alatti. Tavaink 63%-a teljesen lehalászható, a maradék 37% viszont csak részlegesen. A tóegységek gépesítettségéről elmondhatjuk, hogy a tavak közel 55%-ában sem színvonalában, sem mennyiségében nem kielégítő. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a hazai halastavak rekonstrukciójára és létesítésére szükség van, ami az államnak is támogatnia kell. A halastóépítés beruházási költségének nagysága több tényezőtől is függ, melyek közül a legfontosabbak az alábbiak: • terepadottságok, a megmozgatandó föld mennyisége; • a halastó típusa (körtöltéses, völgyzáró gátas stb.); • a halastó mérete (minél nagyobb, annál kisebbek a fajlagos költségek); • a kiegészítő, kiszolgáló berendezések, csatornák, műtárgyak mennyisége, típusa; • a kivitelezés módja (saját vagy idegen); • egyéb tényezők. Ezek alapján elmondható, hogy nagyon sok tényező befolyásolja a bekerülési költségeket, így egy hektár síkvidéki körtöltéses halastó létesítésének költsége (zöldmezős beruházásként, műtárgyakkal együtt, a föld árát is belevéve) nagy szórást mutat: kb. 1,3-2,0 millió Ft (1998). Völgyzáró gátas tavak létesítése esetében azonban a beruházási költségek akár harmadukra is csökkenhetnek egy hektárra vetítve. A halastó-létesítés minimum 40-50 évre teremti meg a termelés alapvető feltételét. A beruházáskor feltétlenül mérlegelni kell mind az ökológiai, mind az ökonómiai és műszaki tényezőket, melyek a következők: • Megoldható-e a környezet károsítása nélkül az üzemeltetés, vízelvezetés? • Milyen termelési szakaszt szolgáló tavakat kívánunk létesíteni? • Van-e lehetőség takarmány termesztésére a tórendszer közelében? • Milyen messze van a potenciális piacoktól? • Nem ütközik-e hatósági engedélyekbe a létesítés? • Saját és idegen tőke megléte, aránya, megtérülése és ezek fedezete. • Megfelelő-e a talaj minősége, víztartó képessége? • Rendelkezésre áll-e a közelben elegendő, jó minőségű víz? • A terepviszonyok milyen építési módot tesznek lehetővé? 399
