Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
2. Tenyésztési alapok - 2.4 A hazánkban tenyésztett halfajok
mény úszósugara alapján állapítható meg. A hímek hasúszójának szegélye erőteljesen megvastagodott és S alakban kifelé meggörbült, míg a nőstényeknél az úszósugár csaknem egyenes, ezért a hasúszó lapos. A szaporítás céljaira tartott compóállományt sohasem szabad pontyanyákkal együtt tartani, mert így az ivartermékek a fejlődéshez nem kapnak elegendő tápanyagot. Az elkülönítve tartott compóállományt kora tavasztól (márciustól) intenzíven kell takarmányozni. Ennek hatására június elejére szépen felkészülnek és eredményesen szaporíthatok. A szaporítás sok vonatkozásban azonos a pontyéval. A compó egyike azon fajoknak, amelyek kiválóan reagálnak a hipothalamikus hormonkezelésre. Az ikrások ovu- lációs aránya rendszerint magasabb a GnRH-kezelésre, mint a hipofizálásra. Szükséges dózis: 10-15 pg és 4-5 mg dopamin antagonista ikrás halanként. A compóikra jól termékenyül, ragadóssága sokkal kisebb, mint a pontyé. A sós-karbamidos oldat igen alkalmas a kezelésére, 23-24 °C fokon az ikra keléséhez 3-4 nap szükséges. Ez idő alatt az ikrát legalább két alkalommal malachitzöld oldattal kell kezelni. A lárvák kikelésére rendszerint a negyedik napon kerül sor. Az apró, 3,5-4,5 mm nagyságú, fekete csíkos lárvák hamar felfuggeszkednek a keltetőedény, majd a lárvatartó falára. A compólárva nemtáplálkozó életszakasza meglepően hosszú, csaknem duplája az embriógenezisnek. A keléstől a táplálkozás kezdetéig 5-6 nap telik el. Türelmesen meg kell várnunk az elúszást, mert ellenkező esetben a kihelyezett ivadék megmaradása kedvezőtlen lesz. A compólárva kis testmérete miatt a kerekesféregre történő tóelőkészítés nélkülözhetetlen. A compó tavi előnevelésének menete egyébként nagy vonalakban megegyezik a pontyéval. A compó tavi tenyésztése A monokultúrában, tömegméretekben előállított, 2-3 cm-es előnevelt compóivadék továbbnevelése igen könnyű. Egynyaras korig nagyobb tavakban, kombinált népesí- tésben a leggazdaságosabb a nevelés. A népesítési szerkezetből a pontyivadékot célszerű kihagyni, annak erős táplálékkonkurenciája miatt. A fehér busa, valamint az amur viszont jól nevelhető a compóval együtt. A vegyes halállomány takarmányozására gabonadara, halliszt, szójaliszt használható. A második tenyészévben az egynyaras compót azonos korú növényevő halakkal kell továbbnevelni. A szezon közepén előnevelt ponty helyezhető a tavakba (egy évvel fiatalabb, mint a compó, ezért a táplálékkonkurencia kompenzálódik). A legalább egy évjárattal fiatalabb ponty ráhelyezése a harmadik szezonban is kedvező eredményt ad (kétnyaras compót egynyaras ponttyal és kétnyaras növényevőkkel együtt népesítve). A legutóbbi évek kísérleti eredményei alapján úgy tűnik, hogy a compó kiválóan alkalmas iparszerű intenzív (medencés) tartásra és nevelésre is, ha megfelelően magas fehérjetartalmú (legalább 30%) takarmányt adunk számára. Sajnos az étkezési méretű piaci compó előállítása ily módon alig kifizetődő a jelenlegi árviszonyok mellett. 309
