Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
2. Tenyésztési alapok - 2.4 A hazánkban tenyésztett halfajok
nyék, amelyek miatt a tavak oxigénpótlást igényelnek. A tógazdaságoknak tehát elsősorban a vészhelyzetek megszüntetésére, a halpusztulások elkerülésére kell berendezkedniük, nem pedig a folyamatos oxigénpótlásra. Ennek megfelelően kell a műszaki megoldásokat, a lehetséges beavatkozásokat is megválasztani. Az időszakosan kialakuló vészhelyzet megszüntetésére többféle egyszerű, jól használható megoldás ismeretes. A kisebb méretű tavaknál a vízátfolyás megindítása is megszünteti a problémát. Az oxigénpótlás hatékonyabbá tehető, ha a vizbefolyás alá víztörő tálcát szerelünk. Szintén a kisebb halastavaknál használhatók jó eredménnyel a különböző típusú ejektorok, forgó lapátos elektromos szellőztetők stb. Ezeknek a berendezéseknek a hatósugara viszonylag kicsi, tehát a nagyméretű halastavak oxigénhiányának megszüntetésére nem alkalmasak. A nagyobb tavakon kialakuló oxigénhiány megszüntetésére alkalmas módszer a motorcsónakkal történő körbejárás, aminek eredményeképpen a vízrétegek összekeverednek. Azoknál a tavaknál, ahol a természeti adottságok következményeként évente jelentkeznek nehézségek (iszapos, tőzeges tótalaj, vízellátási gondok), célszerű az oxigénpótlást biztosító berendezéseket előre beszerezni és telepíteni. Több, jól bevált, nagy hatósugarú oxigénpótló berendezés ismert (esőztető berendezések, légbefúvók stb.). Ezek különösen a hajnali oxigénhiányok megelőzésére, illetve megszüntetésére alkalmasak. A kritikus, halpusztulással is járó hajnali oxigénhiányt a 2.5. fejezetben megtárgyalt módon lehet az előző napok adatai alapján előre jelezni. Ilyenkor célszerű megelőzésképpen elindítani az üzemképes levegőztetőket, illetve légbefúvókat a néhány kritikus hajnali órára. Ha ilyenekkel nem rendelkezünk, a halak hajnali pipálásakor a már említett motorcsónakos vízmozgatás és a felszínre szórt mészpor (baktericid hatás) is segít a kritikus órák átvészelésében. A napfény hatására elkezdődő algaasszimiláció oxigéntermelése gyorsan megszünteti a hiányt. A haltenyésztő, összehasonlítva más állattenyésztési ágazatok szakembereivel, nehezebb helyzetben van abból a szempontból, hogy a termelési szezon alatt a pillanatnyi vagy a várható termelési szintet nehezebben tudja megbecsülni vagy előrejelezni. A hal életközege a víz, ami az ember számára idegen elem, így csak másodlagos jelekből tud következtetni a vízben zajló folyamatokra. Pontosan nem tudja számba venni a tavakban élő halállományt sem. 2.4.Ó.9. Próbahalászat, a halak gyarapodásának ellenőrzése A termés becslése, a halak növekedésének ellenőrzése jelentős becslési hibákat rejhet magában, mégis szükség van rá, hiszen a termelési folyamatot ellenőrizni, esetleg a helyes irányba terelni csak a pillanatnyi helyzet megközelitő ismerete alapján lehet. A helyes termésbecslés egyik legfontosabb feltétele a folyamatosság. Ezen azt értjük, hogy a tógazdának folyamatában kell ismernie a tóban lezajló termelési folyamatot. Tudnia kell és számon kell tartania, hogy volt-e a tavakban elhullás, mennyire erőteljesen táplálkoztak a halak a kihelyezést követően, volt-e madárkár stb. Fontos ismernie a tennészetes táplálék folyamatos fejlődését, állományának alakulását is (lásd planktonvizsgálatok). Az ilyen jellegű megfigyelések főként a becslés finomítását szolgálják, a becslés gyakorlati alapja azonban a rendszeres próbahalászat. 295
