Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
2. Tenyésztési alapok - 2.4 A hazánkban tenyésztett halfajok
miatt. Ha a szezonközi fenntartó trágyázás száraz, illetve nagyon darabos trágyával történik, a tápanyagok hasznosulása igen lassú. Ezzel szemben a hígtrágyázással a tápanyagok oldott állapotban, gyorsan jutnak el a felhasználókhoz, ezért hatásuk is gyorsan és erélyesen jelentkezik. A hígtrágyázás céljaira a sertéstelepekről, kacsatelepekről szippantótartályokkal összegyűjtött nagy víztartalmú, folyékony trágya és trágyalé használható fel. Az előkészítő trágyázás hatására felszaporodó élőlényeket a halak táplálkozásuk közben folyamatosan fogyasztják. Mivel a táplálékszervezetek gyorsan felhasználják a rendelkezésükre álló tápanyagot, a későbbiek során szaporodásuk üteme is csökkenne. Ennek a káros tápanyagcsökkenésnek a megakadályozására a fenntartó trágyázást lehetőség szerint minél gyakrabban, de legalább kéthetenként be kell ütemeznünk, így, annak ellenére, hogy a halak egyre többet fogyasztanak, hosszú távon biztosítani tudjuk a megfelelő természetes táplálékkal való ellátást. Kedvező termelési eredményeket csak magas és hosszú ideig meglévő zooplankton és zoobentoszszint mellett érhetünk el. A fenntartó trágyázás annál hatékonyabb, minél gyakrabban tudjuk végezni. Vannak gazdaságok, ahol már végeznek naponként trágyázást. Természetesen az egy adagban kiszórt trágyamennyiséget ebben az esetben arányosan csökkenteni kell. A kéthetenkénti fenntartó trágyázás adagjai szintén több tényezőtől függenek, akár csak az előkészítő adagok. Szokásos adagjuk 5-10 m3 trágyalé vagy hígtrágya, 20-30 kg N- és - indokolt esetben - ugyanannyi P-tartalmú műtrágya kéthetenként. A gazdag tápanyagellátottságú tavak esetén a műtrágya elhagyható. A gyakori szervestrágya-adagolásnak további kedvező hatásai is vannak. Nem mindenki előtt ismert, de a pontyok a szerves trágya jelentős részét közvetlenül elfogyasztják. A szerves trágya részecskéin folyamatosan sok lebontó baktérium él, ezek biomasszája a halak emésztőcsatornájában jól hasznosul, értékes tápanyagként szerepel. A részben feltáratlan trágyarészecskékből, emésztetlen takarmányszemcsékből is sok tápanyag értékesül az emésztés során. A beoldódó trágyalé pedig egészséges, sok esetben gyógyhatású tavi mikrobiális környezet kialakulásának kedvez. A szervestrágyázás nemcsak az algák számára szükséges alapvető táplálóelemeken keresztül fejti ki hatását, hanem közvetlen táplálékot is ad az alacsonyabb rendű állati szervezeteknek. Az algaállomány szaporodásához szükséges tápanyagok felszabadulása a szerves trágyából viszonylag lassú folyamat. Ilyenkor a bonyolult szerves vegyületek — a baktériumok tevékenységének eredményeként - elemeikre bomlanak. A gyakorlat azonban bebizonyította, hogy a szerves trágyák hatása az elméletben kiszámított hatásnál lényegesen gyorsabb, a bomlási folyamatok lezajlását megelőzően is jelentkezik. Ennek az a magyarázata, hogy a szerves trágyával, főként, ha azt hígtrágya formájában vagy a beadagolás előtt feloldva juttatjuk be a tóba, nagyon sok baktérium és parányi méretű szerves törmelék is bekerül a vízbe. Az alsóbbrendű rákok és a rovarlárvák egy része képes kiszűrni és hasznosítani ezeket a táplálékforrásokat és azokból értékes fehérjét előállítani. Mindezen összetett szempontok miatt törekednünk kell a minél gyakoribb, kis adagú szervestrágyázás megszervezésére a tenyészszezon végéig. A szervestrágyázás leállítását csak az erőteljes zöld vízszín (algavirágzás), illetve az augusztus közepétől várható oxigénhiányos időszak előjelei indokolják (lásd a 2.5. fejezet ide vonatkozó utalásait). 266
