Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
2. Tenyésztési alapok - 2.4 A hazánkban tenyésztett halfajok
szűrőfelületen tud a viz bejutni a tóba, a rács eltömődésének veszélye kicsiny. A rács méretét a tóban termelt hal méretéhez kell megválasztani. Az 1 cm távolságban elhelyezett betonvasból készült pálcás rács nyílásköze a piaci tavak töltéséhez is elegendő. Az ivadéknevelő tavakat szúnyogháló szembőségű rácson kell árasztani, de még így is bejut a razbóra, az ezüstkárász és a süllő lárvája, zsenge ivadéka a tavaszi tó- árasztás során. Az árasztásra ugyanolyan lelkiismeretesen és alaposan kell felkészülni, mint a többi tógazdasági műveletre. A gyakran hatalmas, több méter mély beton árasztó és lecsapoló műtárgyakba a rácsokat, a zsilipdeszkákat, a faékeket előre el kell készíteni, szalmás trágyát kell a helyszinre szállítani, a deszkák kezelésére alkalmas hosszúnye- lű csáklyát, lapátot, vasvillát oda kell készíteni. A nem kellően betrágyázott műtárgyon keresztül a tóból sok értékes víz elfolyhat. Vannak halfajok, amelyeknek ivadékai a csurgalékvízzel is képesek elszökni, például a harcsaivadék. Az árasztás időszakában célszerű egy lelkiismeretes dolgozót megbízni a rácsok rendszeres takarításával. A völgyzáró gátas tavak esetén ekkor kell felkészíteni az árapasztó műtárgyakat is a rendeltetésszerű működésre. Ezek a keresztgátakba beépitett széles és nagy szűrőfelületű árvízvédelmi műtárgyak vezetik le a tavak üzemi vízszint fölötti felesleges vizét a nagy esőzések alkalmával. A telepített halállomány elszökésének megakadályozására ritkább rácsozat szolgál. Szigorú vízügyi előírás, hogy az árapasztókat folyamatosan tisztán kell tartani: mind a tó felőli, mind a mentett oldali töltésrészt folyamatosan kaszálni kell, mert árvízveszély esetén a rácsozatra rásodródó uszadék eltömíti a víz útját, a tó vízszintje megemelkedik, és átcsapva a keresztgáton annak elmosódását, gátszakadást okozhat. Hirtelen nagy tömegű csapadék esetén ezért szabályként kell elfogadnunk, hogy a műtárgyból több sor deszkát ki kell emelni, az árapasztóból pedig a teljes rácsrendszert ki kell szedni. Ezzel szerencsés esetben elejét vehetjük a nagyobb katasztrófának. Árvízveszély esetén, amikor az árapasztók működnek, azaz azokon szabadon folyik ki a víz a tóból, a vízmozgásra érzékeny fajok (ragadozók, busák, amur) nagy valószínűséggel jórészt kiúsznak a tóból, különösen kisebb, néhány hektáros tó esetén. Úgyszintén fajra való tekintet nélkül kimosódik a tóból a fiatal korosztályok (ivadék) nagy része is, miután azok még nem tudnak ellenállni a nagy erejű sodrásnak. A pontyok idősebb korosztályainak érdekes tulajdonsága, hogy szembefordul a vízzel, és igyekszik helyben maradni, ezért ezeknek a halaknak van a legnagyobb esélyük a helyben maradáshoz. Hasonlóan viselkedik a compó is. 2.4.6.4. A tóvíz tápanyagellátása - a halastavak trágyázása A tóelőkészítés folyamán nemcsak a tótalajt kell előkészítenünk, hanem a tóvizet is alkalmassá kell tennünk a biológiai termelésre. A frissen árasztott tóban kora tavasszal, a hűvösebb vízhőmérséklet mellett a biológiai folyamatok lassan zajlanak. Ezeket a folyamatokat tovább lassíthatja a fontos tápelemek hiánya vagy alacsony szintje. Ezért tavasszal, a frissen árasztott tavakban a halak kihelyezését megelőzően el kell végezni az előkészitő tápanyag pótlását, ami nagy mennyiségű szerves trágya, valamint foszfor- és nitrogéntartalmú műtrágyák beadagolásából áll. Ha a száraz 263
