Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.4 Orbán László: Molekuláris eljárások alkalmazása a haltenyésztésben
A) egyedi DNS minták tejes egyedekből cf 0 ikrás egyedekből 9 B) összegyűjtött DNS minták (tejes és ikrás „pool”) 9 RAPD analízis C) Specifikus PCR reakció 31. ábra. Ivarhoz kötött DNS markerek izolálása csoportosított DNS mintákból RAPD eljárással A) Ivarérett egyedek nemét az ivartennék vagy az ivarszerv boncolást követő analízisével azonosítják, majd szöveteikből DNS-t izolálnak. A mintákat az egyedek nemek szerint csoportosítva tejes és ikrás DNS keveréket képeznek (DNS pool-ok). B) A DNS keverékekből ugyanazon RAPD primerekkel csíkmintázatot sokszoroznak fel. A mintázatok közötti különbségek (az egyik ivar csíkmintázatában megjelenő, míg a másikból hiányzó fragmentek) ivarhoz kötött markereket jelölhetnek: az ábrán az „A primer” esetében nincs ilyen különbség, míg a „B primer” esetében a tejesekből izolált DNS minták DNS keverékében megjelenik egy olyan csík (oválissal behatárolva), mely hiányzik az ikrások DNS-éből felsokszorozott mintázatból. (Az ilyen markerek alkalmasságát molekuláris szexálásra egyedi DNS mintákon végzett ellenőrző kísérletekkel igazolni kell). C) Az így nyert markerek izolálhatok, klónozhatok, bázissorrendjük meghatározható és ezáltal specifikus primer párok tervezhetők rájuk, melyekkel az adott marker csíkja csak az egyik ivarból sokszorozható fel. A sikertelen PCR reakciók azonosítására pozitív kontrollként alkalmaznak egy mindkét ivarban egyaránt jelenlevő DNS szakaszra (téglalappal behatárolva) tervezett primerpárt: így az ábra jobb alsó sarkában ábrázolt gélen két csík megjelenése hím genotípusra, míg egy csiké nőire utal (mindkét csík esetleges hiánya a sikertelen reakciót jelezné) 165 DNS fragmentek ^ izolálása és klónozása a mintafelvitel helye
