Horváth László (szerk.): Halbiológia és haltenyésztés (Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000)
1. Biológiai alapismeretek - 1.4 Orbán László: Molekuláris eljárások alkalmazása a haltenyésztésben
Ivarhoz kötött DNS markerek izolálását minél közelebbi rokonságban lévő, ivarérett egyedekből izolált DNS minták nemek szerint csoportosított keverékével (DNS poolok) végzik. A közeli rokonság és a keverék alkalmazása egyaránt azt a célt szolgálja, hogy az egyedi különbségek hatását minél jobban csökkentsék. Fontos, hogy az egyedek ne torzult ivararányt mutató populációból szánnazzanak, hogy a környezeti tényezők az eljárás hatékonyságát ne csökkenthessék. A mintakeverékek összehasonlító vizsgálatára ezután több lehetőség kínálkozik: i. a genomot több ponton tesztelő eljárások alkalmazása (AFLP, RAPD vagy DNS ujjlenyomat; 31. ábra)\ ii. más gerinces fajokban ivarhoz kötött szekvenciák tesztelése; iii.) a két genom különbségeinek felerősítése. Noha az ilyen kutatások sikerének esélyét többen a szalmakazalban történő tűkereséshez hasonlították, több halfajban DNS-ében találtak már így ivarspecifikus szekvenciákat. Ezekkel az eljárásokkal még olyan halfajok genomjából is izolál- hatóak ivarhoz kötött DNS markereket, amelyekben az ivari kromoszómákat nem azonosították. Az ilyen markerekkel az adott faj(ok) egyedeinek molekuláris szexálása akár néhány napos vagy hetes korban megoldható lenne, de a későbbiek során alapul szolgálhatnak az ivar meghatározásában kulcsszerepet játszó gének keresésénél is. 1.4.4.7. A géntérképezés, mint a gyakorlathoz közvetve kapcsolódó fontos alkalmazás A géntérképezés a genom lehetőség szerint minél sűrűbb és egyenletesebb telítését jelenti molekuláris jelzőoszlopokkal, azaz polimorf DNS és fehérjemarkerekkel27. Egy megfelelő részletességű géntérkép segítségével a gazdasági szempontból fontos tulajdonságokat kódoló gének azonosíthatók, az így szerzett információk szerepe döntő fontosságú lesz a jövő állattenyésztésében, így akvakultúrájában is. A géntérképezés optimális markerei a mikroszatellitek lennének, de egy ilyen munkához többezer markerre van szükség. A markerek izolálásának a költségei azonban meglehetősen magasak. Ezért a halak (és más haszonállatok, sőt növények) géntérképei az egyre jobban elterjedő mikroszatellitek mellett más típusú, olcsóbb markereket28 is tartalmaznak. 1.4.5. Összefoglalás Néhány évtizeddel ezelőtt még utópisztikus gondolatnak számított a gerinces állatokon végzett molekuláris biológiai kutatás révén nyert gazdasági előnyök fontolgatása. Mára mindez olyannyira valósággá vált, hogy jónéhány országban nem csak elméleti kutatást végző laboratóriumokban, hanem gyakorlati alkalmazás lehetőségét vizsgáló cégeknél is igen komoly munka folyik ezen a területen. A haltenyésztésre nehezedő nyomás fokozódik, egyre több halat kell termelni ugyanakkora vizterületen, szigorodó technológiai és környezetvédelmi feltételek 27 Egy markert akkor lehet a térképre helyezni, ha más markerekhez és génekhez viszonyított pozícióját a kromoszómán egyértelműen meghatározták. 28 Elsősorban RAPD-okat és AFLP-ket, de néha még izoenzimeket és RFLP markereket is. 166
