Horánszky Zsigmond - Gergely István - Ligetvári Ferenc: Gyümölcs- és szőlőültetvények csöpögtető öntözése (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980)
Almaültetvények csöpögtető öntözése
10. táblázat. A talajtípusra jellemző legfontosabb vízgazdálkodási sajátosságok A talaj *A TS HV, DV, A beáztatott terület átmérője m 1 m*-en 0,8 m-ig tározott víz 1 T 1 2 3 4 5 6 Homok 27,5—30,0 1,6—1,7 5,1—7,50 15—15,3 0,6—0,9 21 Homokos vályog 32,5—35,0 1,4—1,5 9,0—9,70 18—19,5 0,8—1,2 26 Vályog 37,5—42,5 1,3—1,4 10,4—15,4 19,5—22,4 1,1—1,5 28 Agyagos vályog 40,0—50,0 1,4—1,5 18,2—27,0 21—22,4 1,3—1,9 31 Agyag 52,5—55,0 1,5—1,6 31,5—36,0 18—19,5 1,6—2,3 26 Megjegyzés: Fekete Z. nyomán 1—4. oszlop. A talajok nedvességtartalmának meghatározási módszerét a talajtani kézikönyvek részletesen közlik. A tél folyamán a talajba jutott és tározott vízkészlet általában május közepéig, végéig fedezi az ültetvények vízigényét. Pontosabban, amíg a talaj növények részére hozzáférhető nedvességkészlete, a DV 60% alá nem csökken. Ezt legjobban a szárítószekrényes módszerrel lehet meghatározni. Az egyes talajtípusok térfogatsúlyát, a holtvíztartalmát, a DV 100% értéket a 10. táblázatban közöltük. A talaj nedvességtartalma térfogatszázalékban (N,): ^ _talaj nedves sülya-talaj száraz súlya . 100. térfogatsúly (TS) DV,% DV, 100. Az öntözés időpontjának meghatározásához jól használhatók a hazai kereskedelemben kapható tenziométerek is, de a rendszeres öntözés során kiadagolandó vízmennyiség számítása véleményünk szerint jobban követi a vízfogyasztás menetét, és így biztosabb támpontot ad, de a vízigény kalkulációja is egyszerűbb így. 90
