Hankó Zoltán: Módszertani útmutató a „Hidrológia és hidraulika II. Hidraulika I. rész” c. tárgyhoz (Tankönyvkiadó, 1964)

3. hét

A "9. Halmazállapot-változások" c. fejezetben a folyadékoknak szilárd, illetőleg gőz /gáz/ halmazállapotba való átalakulás feltételeivel ismerkedünk meg. A jégképződés feltétele a kristályosodási középpont jelenléte és a tulhütés. A fagyáspont a nyomás értékének megváltozásával ugyancsak megváltozik. Ez a regeláció jelenségének fizikai alapja. Mig a fagyáspont a folyadék és szilárd halmazállapot közötti határhőmérséklet, addig a forráspont a folyadék és a gőz /gáz/ halmazállapot közötti határérték. A forráspont értéke is függ a nyomástól. A párolgás jelensége a forrásnak egy alacsonyabbrendü fajtája. A párolgás oka, hogy az átlagosnál lényegesen nagyobb kinetikai energiájú és a szabad folyadékfelszin közelébe jutó molekulák legyőzik a szomszédos molekulák vonzását és igy a folyadéktértől elszakadnak, elpárolognak. A viz felszínéről bármilyen hőmérséklet mellett bekövetkezhet a párolgás, sőt a jég is párolog, amit szublimációnak nevezünk.

A "10. Kavitáció. Kavitációs erózió és korrózió" c. fejezet szorosan kapcsolódik az előző fejezethez. A nyomás csökkenésével egyidejűleg ugyanis a folyadék forráspontja is csökken. Hidraulikai szerkezetekben előforduló alacsony nyomáson a viz tehát forrásba jöhet, aminek eredményeképpen a folyadéktest belsejében vizgőz-buborékok válnak ki. Ha ezek a buborékok nagyobb nyomású helyre kerülnek, robbanásszerűen összezárulnak és eközben a határoló szilárd felületekre többezer atmoszférát is elérő ütést gyakorolnak. Ez az oka a kavitációs eróziónak. A kavitációs jelenséget kémiai hatások is kisérik. A vizgőz-buborékok kiválásával egyidejűleg ugyanis a vizben oldott gázok is kiválnak, melyek közül a kémiailag igen aktiv oxigén a szilárd felületeket megtámadja, korrodeálja. A vizsgálatok szerint a kavitációs korrózió az erózióhoz képest másodrendű hatást fejt csak ki.

A "11. A folyadékok gázelnyelő képessége" c. fejezetben a viz további tulajdonságaival ismerkedünk meg. Kiderül, hogy a viz nagyobb arányban nyel el oxigént, mint amilyen arányban az a légkör levegőjében jelen van. A vizben elnyelt levegő a műszaki gyakorlat szempontjából is hátrányos, mert az elnyelt gázok mennyisége a nyomás csökkenésévé^ és a hőmérséklet emelkedé- 12 -