Hankó Zoltán: Módszertani útmutató a „Hidrológia és hidraulika II. Hidraulika I. rész” c. tárgyhoz (Tankönyvkiadó, 1964)

sével csökken. Ebből következik, hogy pl. zárt vezetékek alacsonyabb nyomású helyein az elnyelt gázok kiválthatnak és összegyűlve, légdugókat alkothatnak. A légdugók az áramlást akadályozzák, hirtelen sebesség- vagy nyomásváltozás hatására /csőzár nyitása/ ősszezárulhatnak és ennek következtében a szilárd falat olyan ütés érheti, amely csőtöréshez vezethet.

A "12. A viz elektromos tulajdonságai" c. fejezetben a viz vezetőképességével ismerkedünk meg. Az ismertetett számértékek alapján megállapitható, hogy még a természetes folyóvíz is a rossz vezetők közé tartozik, nem beszélve a desztillált vízről.

Ellenőrző kérdések:

19. Mit nevezünk olvadási hőnek?

20. Mit nevezünk fagyáspontnak és mitől függ az értéke?

21. Mik a jégképződés feltételei?

22. Mi a regeláció jelensége?

23. Mit nevezünk forráspontnak?

24. Mi a forrás feltétele?

25. Mit nevezünk párolgásnak?

26. Mi a szublimáció jelensége?

27. Mit nevezünk hármaspontnak?

28. A kavitáció fogalma.

29. Mitől függ valamely folyadék gázelnyelő képessége?

30. Milyen a viz elektromos vezetőképessége?

4. hét

A "13. Belső feszültségi állapot a nyugvó folyadékban" c. fejezetben a nyugvó folyadék egyensúlyának kérdéseit vizsgáljuk. Két lényeges mogállapitásunk: 1. A nyomás iránya mindig merőleges a felületre. Ez a tétel azzal igazolható, hogy ha nem lenne merőleges, akkor a nyomásnak lenne a felület síkjába eső és arra merőleges összetevője. A felület síkjába eső összetevő - a nyugalmi súrlódás hiánya miatt - mozgást indítana. Ez viszont nincs, tehát a nyomásnak merőlegesnek kell lennie a felületre. 2. A nyomás értéke független a vizsgált felületelem irányától, tehát a folyadékok pontbeli feszültségi állapotát gömb jellemzi.- 13 -