Hamvas Ferenc: Vízépítési szerkezetek - Dombvidéki tározók. Tervezési segédlet (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)

3. A TÁROZÓ TERVEZÉSE

hjj = 10. 50 m.

A duzzasztási szint abszolút magassága pedig:

hu = 186, 00 m Bf.

3.3 A völgyzárógát méretezése

3.31. A tározók csoportositása

A tározókat igen sokféle szempontból lehet csoportosítani. Pl. a telepítés helye szerint beszélhetünk hegy-, domb- és síkvidéki tározókról, rendeltetés szerint egy- vagy többcélú, esetleg komplex jellege szerint állandó vagy időszakos tározókról.Mi a következőkben a tározott viz mennyisége, a tározó elzárógátjának magassága, illetve a gátanyag szerinti csoportosítást soroljuk fel, mivel ez a tervezés szempontjából számszerUséget Is befolyásoló jelentőséggel bir.

A tározott viz mennyisége alapján megkülöntöztetünk:

kis tározókat

105

m3

feletti,

közepes tározókat

0,5 • 106

m3

feletti.

nagy tározókat

3 • 106

m3

feletti,

térfogat esetén.

A tározó gátjának magassága szerint beszélünk:

alacsony gátról 2-5 m mértékadó vízmélység között,

közepes gátról 5-10 m mértékadó vízmélység között,

magas gátról 10 m feletti mértékadó vízmélységnél.

A völgyzárógát anyaga lehet föld, kő, beton, illetve ezek valameny- nyi változata.

Megemlítjük, hogy a csoportosítás határainak számszerű megállapítása műszaki-jogi szabályozás kérdése, és ettől az egyes országok szabályzata eltérő lehet. Az osztályba sorolás jelentősége abban áll, hogy minden egyes kategóriához a műszaki, az élet- és vagyonvédelmi, gazdaságossági, stb. szempontok mérlegelésével más-más tervezési előírás, vagy egyéb - tervezést érintő - jogszabály kapcsolódik, amelyet a tervezőnek be kell tartania.

A tározóval, illetve a gáttal kapcsolatos főbb elnevezéseket a 3-9. ábrán szemléltetjük. Megjegyzem az ICOLD szabályzat az előzőektől eltér.

23