Hamvas Ferenc: Vízépítési szerkezetek - Dombvidéki tározók. Tervezési segédlet (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)

3. A TÁROZÓ TERVEZÉSE

hjj = 10. 50 m. A duzzasztási szint abszolút magassága pedig: hu = 186, 00 m Bf. 3.3 A völgyzárógát méretezése 3.31. A tározók csoportositása A tározókat igen sokféle szempontból lehet csoportosítani. Pl. a telepítés helye szerint beszélhetünk hegy-, domb- és síkvidéki tározók­ról, rendeltetés szerint egy- vagy többcélú, esetleg komplex jellege sze­rint állandó vagy időszakos tározókról.Mi a következőkben a tározott viz mennyisége, a tározó elzárógátjának magassága, illetve a gátanyag sze­rinti csoportosítást soroljuk fel, mivel ez a tervezés szempontjából számszerUséget Is befolyásoló jelentőséggel bir. A tározott viz mennyisége alapján megkülöntöztetünk: kis tározókat 105 m3 feletti, közepes tározókat 0,5 • 106 m3 feletti. nagy tározókat 3 • 106 m3 feletti, térfogat esetén. A tározó gátjának magassága szerint beszélünk: alacsony gátról 2-5 m mértékadó vízmélység között, közepes gátról 5-10 m mértékadó vízmélység között, magas gátról 10 m feletti mértékadó vízmélységnél. A völgyzárógát anyaga lehet föld, kő, beton, illetve ezek valameny- nyi változata. Megemlítjük, hogy a csoportosítás határainak számszerű megálla­pítása műszaki-jogi szabályozás kérdése, és ettől az egyes országok sza­bályzata eltérő lehet. Az osztályba sorolás jelentősége abban áll, hogy minden egyes kategóriához a műszaki, az élet- és vagyonvédelmi, gaz­daságossági, stb. szempontok mérlegelésével más-más tervezési előírás, vagy egyéb - tervezést érintő - jogszabály kapcsolódik, amelyet a terve­zőnek be kell tartania. A tározóval, illetve a gáttal kapcsolatos főbb elnevezéseket a 3-9. ábrán szemléltetjük. Megjegyzem az ICOLD szabályzat az előzőektől el­tér. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom