Hamvas Ferenc: Vízépítési szerkezetek - Dombvidéki tározók. Tervezési segédlet (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)

3. A TÁROZÓ TERVEZÉSE

Gátkorona

" Gátkorona szint_

Árvédelmi és hullámverés': biztonság (Ah)

Árapasztó küszöbszintje

Hasznos

tér

T Le nem üríthető 1 holttér

kuszöbszintje

A tározóval és gáttal kapcsolatos főbb elnevezések

3.32. A gátmagasság számítása

A gát magasságának kiszámításához meg kell határoznunk a mértékadó vizoszlop magasságot (H), amely a

H = hu + ht (3-3)

összefüggésből számítható. A képletben hy a maximális vizszintet, ht az árvizi tulduzzasztást jelenti.

Az árvizi tulduzzasztási szint meghatározásához a maximális üzemi vizszint, a domborzati jelleggörbe, a mértékadónak elfogadott valószinü- ségü árvizhozam nagyságának és idejének, stb. ismerete szükséges.

Nyilvánvaló,hogy a tározóra ráfutó árhullám magassága és levonulási ideje a tározó árapasztó műtárgyának vizemésztőképessége, a tározó teltsége, domborzata, stb. függvényében ellapul. Az árhullam-ellapu- lás számértékét az előbbiekben említettek figyelembevételével fokozatos közelítéssel határozzák meg. Az eljárásra számos módszert dolgoztak ki, melynek részleteivel a hidrológia foglalkozik. Mi a következőkben abból indulhatunk ki, hogy az árvizi tulduzzasztás (ht) nagyságát - a hidrológiai számítások részeként - már meghatározták (1. 3-1. táblázatot).

A 3-1. táblázat adata szerint

íí^ = 0, 75 m,

24