Hamvas Ferenc: Vízépítési szerkezetek - Dombvidéki tározók. Tervezési segédlet (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
2. A TÁROZÓVAL KAPCSOLATOS ELŐMUNKÁLATOK
2.3 Hidrogeológiai és talajmechanikai feltárás A tározótér hidrogeológiai és talajmechanikai feltárása elengedhetetlen feltétele a különböző' szintű tervek elkészítésének. A feltárásokat meghatározott terv szerint kell elvégezni. Ennek összeállításánál tekintettel kell lenni az előzetes koncepcióhoz hangolt alternativ tervváltozatokra, a területen végzett hidrogeológiai és talajmechanikai kutatások-feltárások eredményeire, a földtani vizsgálatok adataira, stb. A talajvizszintészlelési adatok összegyűjtése, rendszerezése és kiértékelése alapján meg kell határozni a jelenlegi talajvizszint ingadozások okát, mértékét, a tározó feltöltése után várható változásokat. Általában célszerű felhasználni a fellelhető ásott kutak vizszint adatait is. A tározó műszaki paramétereitől és a tevfokozattól is függően tájékoztató jellegű vagy részletes hidrogeológiai, talajmechanikai feltárásról beszélhetünk. Szempont, hogy a feltárási terv lehetőséget nyújtson az általános és a részletes feltárásra is. A tározótér vonatkozásában körültekintően fel kell tárni a vizelszö- kési, vizelszivárgási lehetőségeket. Települések közelében épülő tározóknál nagy gondot kell fordítani arra, hogy a megemelkedő talajvizszint magasságát, a felszini vizek lefolyásának részleges akadályozását (visz- szaduzzasztását) kielégítő pontossággal meg tudjuk határozni, hiszen a beavatkozásokat érdeksérelem nélkül szükséges végrehajtani. Gyakorlati tapasztalatok szerint az üzembeállítás után több izben jogi vita keletkezik a tározó káros mezőgazdasági, lakossági érdeksérelmével kapcsolatban. Ennek tárgyilagos, tényszerű lezárása érdekében célszerű az építést megelőzően 1-2 évvel un. jogi kutakat (talajvizszintészlelő kút) telepíteni, és pártatlan szervvel észleltetni. Az adatsorok a szubjektív tényezők kizárásával vagy mérséklésével műszakilag jól tisztázható ténymegállapításhoz nyújtanak segítséget. Az elzárási szelvénynél végzett feltáró fúrások eredménye az alternativ szelvények közötti választást, vagy egy adott térségre korlátozható elzárás esetén a szóba kerülhető műszaki megoldásokat, alapvetően befolyásolja. A talajfeltáró fúrásokat, aknákat olyan sűrűségben kell telepíteni, hogy a feltárás eredményeként a statikai és a hidraulikai szempontból állékony gát tervezéséhez szükséges valamennyi adat meghatározható legyen. A feltárást a gát tengelyében, a tervezett műtárgyak tengelyében, nagyobb létesítmények esetében esetleg több szelvényben is el kell végezni. A feltárási mélységet a vízmélység másfélszeresének megfelelő mélységig, illetve az alapkőzet eléréséig nyúlóan kell előirányozni. A vízmélység négyszeresének megfelelő mélység elérésekor az altalaj feltártnak tekinthető. A feltárások végeredményeként választ kell kapnunk a talajrétegek elhelyezkedésére, vastagságára, az esetleges kiékelődésekre, állapotjellemzőkre, nyirási paraméterekre, az összenyomhatőságra, a szivárgási tényezőre, stb. 11
