Hamvas Ferenc: Vízépítési szerkezetek - Dombvidéki tározók. Tervezési segédlet (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)

2. A TÁROZÓVAL KAPCSOLATOS ELŐMUNKÁLATOK

Az anyaglelőhelyek feltárására szintén tervet kell készíteni. Rendszerint hálózatos feltárást irányoznak elő. A furásmintákat gondosan kell tárolni, hogy a laboratórium a mérések alapján a valóságos állapotot tükröző paramétereket tudjon rendelkezésre bocsátani.

A laboratóriumi méréseknek a gátépítés, illetve a statikai és a hidraulikai méretezéshez szükséges valamennyi paraméter meghatározására ki kell terjednie. Különösen fontos a súrlódás, a kohézió, a belső súrlódási szög, a természetes- és az optimális beépítési víztartalom, valamint az ehhez tartozó száraz térfogatsúly, a vizáteresztőképesség (beépítés utáni is!), zsugorodásra, duzzadásra való hajlam, szerves anyag tartalom, stb.

2.4 Vízminőségi vizsgálatok

A felszíni vizek minősége igen változó lehet. Döntően befolyásolja a vizgyüjtő területen uralkodó művelési ágak összetétele, a kemizáfció, a különböző vízhasználatok, vízbevezetések, stb. Beszélhetünk jelenlegi, a tározó feltöltődésekor, a tározó tartós üzemelésekor, valamint a jövőben várható (távlati) vízminőségről. Mindezek feltárására igen mélyreható fizikai és kémiai vizsgálatokra, biológiai elemzésekre, tudatos tervező munkára van szükség. A vízminőség sokrétű változása viszonylag hosszadalmas méréseket, körültekintő elemző munkát igényel. A tervező feladata elsősorban az, hogy a vízminőséggel kapcsolatos adatokat gyűjtse, rendszerezze és az üzemelő rendelkezésére bocsássa. A bonyolult feladatmegoldás részleteire nem térünk ki. Csupán utalunk arra, hogy az előirt védő távolságok betartásával, megfelelő mezőgazdasági és erdészeti tevékenységgel, a tározőtér feltöltés előtti növényirtásával, a szélvizek rendezésével, a szennyező források felszámolásával számottevő vízminőség javulás érhető el. Ez a tevékenység nem mellékes probléma, hanem a tározó rendeltetésszerű, funkcionális működésének elengedhetetlen feltétele.

Ivóviznyerési célokat szolgáló tározóknál az előbbi szempontokat még hangsúlyozottabban kell vizsgálni. A vízminőség védelmére vonatkozó műszaki beavatkozások a beruházás szerves részét képezik, és a terv előírásait minden tekintetben szigorúan be kell tartani. Ehhez fontos gazdasági érdek is fűződik, hiszen az egyszeri (vagy folyamatos) preventív (megelőző) műszaki beavatkozás rendszerint az üzemelési költségek csökkenése révén megtérül.

12