Hamvas Ferenc: Vízépítési szerkezetek - Dombvidéki tározók. Tervezési segédlet (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
2. A TÁROZÓVAL KAPCSOLATOS ELŐMUNKÁLATOK
A feliszapolódás várható nagyságának számításánál szerencsés esetben számítási módszerek, grfikonok állnak rendelkezésre, de többnyire sajnos csak becslésekre szorítkozhatunk. A tényállapot közelítésére fel kell tárnunk a vízfolyás különböző vízhozamhoz tartozó hordalékhozamát, a vízgyűjtőterület erózió hajlamát. Minden esetben a várható feltöltődés számára 20-30 évi feltöltődési időt figyelembe véve holt teret kell biztosítani A feltöltődés hatékony csökkentése érdekében a vizgyUjtőterUlet rendezését, hordalékfogó gátak építését célszerű előirányozni. Bizonyos esetekben a tározó meredekebb, üledékes, repedezett, vagy málásra hajlamos kőzettel borított oldalai a tartós vizboritás hatására lecsúszhat. Erre a tervezéskor gondolni kell és a szükséges holttérfogatot be kell tervezni. Az árhullám várható nagysága, tartóssága, heves vizjárásu vízfolyások esetében különösen fontos alapadat. Sokszor megfelelő adatok hi- ján - a biztonság igényét szem előtt tartva - kell becsülnünk a várható, mértékadó árhullám nagyságát. A tározó tekintetében a tározó árhullám- csillapító hatását szükséges vizsgálni. Erre a hidrológiában tanult, szerkesztési vagy számítási módszerek valamelyikét alkalmazzák. 2.2 Geodéziai munkák A geodéziai munkálatok során már részletesebb, 1:10 000 vagy nagyobb léptékű alaptérképekből kell kiindulni, melyet a helyszíni bejárás alkalmával pontosítani szükséges. Lényeges szempontként említhető, hogy a topográfiai adatok balti alapsikra vonatkoztatva, vízfolyásaink adatainak zöme viszont országos (Nadap-i) alapsikra vonatkoztatva vannak nyilvántartva. Ennek figyelmen kívül hagyása többször okozott már súlyos tervezési-kivitelezési hibát. Ezért minden, szinteket tartalmazó tervdokumentáción fel kell tüntetni az alapsikot (pl. m Orsz., m A.f . , m B.f.). A völgyzárőgát helyén általában 1 m-es, a tározó területén 1-2,5 m-es szintvonalas helyszinrajzot szükséges felvenni. A völgyzárógát helyét általában 1:500, 1:200, mig a tározóteret 1:5000, 1:10 000 méretarányú helyszinrajzon célszerű ábrázolni. A völgyzárőgát tengelyére merőlegesen 10-20 m-enként, a tereptöréspontoknál pedig mindenképpen, szelvényfelvétel szükséges. A völgyzárőgát tengelyvonalát az építési területen kivül elhelyezett alappontokkal rögzítjük. Az alappontok vízszintes és függőleges elhelyezését, illetve magasságát a helyszinrajzon fel kell tüntetni. 10
