Hamvas Ferenc: Vízépítési szerkezetek - Dombvidéki tározók. Tervezési segédlet (Tankönyvkiadó, Budapest, 1981)
2. A TÁROZÓVAL KAPCSOLATOS ELŐMUNKÁLATOK
2. A TÁROZÓKKAL KAPCSOLATOS ELŐMUNKÁLATOK 2.1 Általános hidrológiai adatok Alapadatok beszerzése szükséges ahhoz, hogy a tervezési munkát el lehessen végezni. Dombvidéki tározók esetében a vízgyűjtő terület 1:25 000 méretarányú rétegvonalas alaptérképét kell kiindulásul felhasználni. Ezen kijelölhető a vízgyűjtő terület határa, fellelhetők a vízfolyás völgyében található objektumok (ut, vasút, hid stb.), települések, mező- gazdasági művelési ágak, stb. A kiértékelt térképi adatok alapján a számításba jöhető terület műszaki bejárása során a térképi adatokat pontosítani kell. A völgyzárógát építésére kiszemelt völgyszelvények területére vonatkozóan be kell szerezni a vízfolyás vízhozam statisztikai adatait, a hidro-meteorolőglai mérések eredményeit, a tervezett tározó helyén végzett talajfeltárő fúrások vizsgálata alapján végzett számításokat, stb. A vízigények és vízhasználatok meghatározásánál nemcsak a meglévő, hanem a távlati fejlesztés következményeként várható igényeket is meg kell határozni. Igen fontos, hogy ne csak a dokumentált, hanem a tényleges vízhasználatokról is hű képünk legyen, hiszen csak igy lehetséges a megbízható tervezés. A vízigények kielégítésére vonatkozó vizsgálatokra nem térünk ki, de utalunk arra, hogy mind az ipari, mind az ivóvízellátásnál magasfoku biztonságra (95-98% valószínűség) kell törekedni. A vízkészlet nagyságát a tervezett elzárási szelvényhez tartozó viz- hozamidősor, vagy csapadékadatokból lehet számítani, a hidrológiában tanult módszerek valamelyikével. A párolgás valóságos értékének ismerete fontos alapadat, hiszen a tározó teljesítőképességét csökkenti. A párolgási veszteségmagasság számításánál a szabad vízfelszín párolgási adataiból és a tározóba hulló csapadékból lehet kiindulni, melyeket előfordulási valószínűségűk és egyéb befolyásoló tényezők figyelembevételével célszerű számítani. A szivárgás körültekintő feltárása igen sokrétű elemzést igényel. A tározótér altalajának bizonyos határértéket meghaladó áteresztőképessége a tározó létesítését ellehetetleníti, ill. a káros mértékű szivárgás megszűntetésére igen magas költségigényű beruházásra kényszerülhetünk. A valósághű szivárgási viszonyok ismerete szükséges az elzárógát helyén, valamint a völgyoldalak irányában is. Az itt uralkodó kellemetlen szivárgási helyzet műszakilag viszonylag egyszerűen megoldható, de szélsőséges esetben a magas beruházási költség más helykijelölést tehet indokolttá. 9
