Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)

2. Duzzasztóművek

2. 63 Utőmeder biztosítás

Az utófeneket, illetve az energia törő és csillapító rendszert elhagyó viz áramlása egyenetlen sebességű, lökésszerű sebességváltozások észlelhetők, melynek nemcsak a nagysága, hanem az iránya is változó. Emellett a mederfenék közelében örvények keletkeznek, keresztirányú sebesség és vizszintlengés is felléphet. Erre a jelenségkomplexumra mondjuk, hogy az áramlás kiegyenlítetlen, a sebességpulzáció nagy. Az ilyen tulajdonságú víznek nagy a hordalékfelvevő képessége, hiszen a mederanyag kimosására és lebegésben tartására tetemes belső és külső energia áll rendelkezésre. Mindennek az a következménye, hogy a mederburkolatok végén kimosások keletkeznek.

Ezzel kapcsolatban el kell oszlatni azt a téves felfogást, hogy a műtárgy végén keletkező kimosások tervezési hibák következményei. Ennek a természetesnek mondható folyamatnak az oka a következő:

A duzzasztott térben a vízfolyás görgetett és lebegtetett hordalékának nagy részét (sokszor 90-95%-át) üzemi körülmények között lerakja. A műtárgyon átfolyó nagysebességű viz tehát hordalékban szegény, energia tartalma viszont nagy. Minden sebesség értékhez tartozik egy bizonyos hordalék mennyiség, melyet a viz még éppen lebegésben tud tartani. Amikor ez előáll, akkor hordalékegyensulyi állapotról beszélhetünk. Ekkor a viz se le nem rak, se fel nem vesz hordalékot. Ebből következik, hogy a sebességéhez, ill. energia tartalmához viszonyítva hordalékban szegény viz hordalékegyensulyi állapotra törekszik. Erre a viz leghamarább a mederburkolatot elhagyása után, az élőmederbe érve talál módot, vagyis ezen a helyen mindenképpen kimosás keletkezik. Más kérdés az, hogy ezt csökkenteni lehet, de gazdaságosan, teljesen elkerülni nem lehet. Található viszont olyan műszaki beavatkozás, mellyel a kimosások nagyságát mérsékelhetjük, helyét pedig a műtárgyak és a parti müvek szempontjából veszélytelen mederszakaszra lokalizálhatjuk.

A szilárd mederburkolat végén lezáró fogat, résfalat, esetleg szádfa - lat kell építeni. Célja a szivárgási ut esetleges meghosszabbítása, mégin- kább a hátrarágódás veszélyes mértékű megakadályozása. Erre példát a 2-2, 2-4, 2-44, 2-45. ábrákon láthatunk.

Az energia csillapító rendszer utáni mederszakaszon törekedni kell arra, hogy megfelelő érdességü mederanyaggal a sebességet fokozatosan csökkentsük, az áramlási kiegyenlitettlenségeket megszüntessük. Erre a célra megfelelő hosszúságú és minőségű utóágyazatra van szükség.

Az utóágyazatot minden esetben szürőágyazatra kell helyezni. A szü- rőágyazat tulajdonképpen egy forditott szűrő (1. később), mely megakadályozza az utóágyazat mederbe süllyedését, a kőterités közeiben keletkező örvények és lüktető sebességingadozások okozta kimosást. Szürőágyazat helyett ma már kitűnő minőségű műanyag szűrőszövetek is. rendelkezésre állnak. Alkalmazása hazánkban is terjed.- 61