Hamvas Ferenc: Vízépítés I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1980)
5. Völgyzárógátak
5. 25 Földanyagu völgy záró gátak Földanyagu völgyzárőgát építésére általában bármely helyszínen talált földanyag megfelelő, de csak abban az esetben, ha a felhasználásra kerülő anyagok a fellépő igénybevételeknek megfelelő módon lettek kialakítva. Ez alól kivételt képeznek azok az anyagok, melyek szervesanyag tartalma, illetve oldható só tartalma egy bizonyos határértéket meghalad. Az anyagokkal szemben kritérium az is, hogy azok időállók legyenek és ne következzék be atmoszferikus hatásokra a vázszerkezet szétesése, elbomlása. A gátanyag, ill. a belőlük készített gát megfelelően- állékony, kellően szilárd,- vízzáró vagy kis vízáteresztő képességű,- alakváltozást elviselő,- káros repedéssel szemben ellenálló legyen. A felsorolásból kitűnik, hogy a két legfontosabb anyagjellemző - vízzáró képesség és a szilárdság - együtt ritkán lelhető fel. A völgyzárógátak egyoldali, állandó viznyomást kapnak, melynek nagysága csak az üzemelési körülmények hatására változik. Azok a talajok, amelyek a víztartalomtól függetlenül nagy nyirószilárdságuak (homokos kavics, kavicsos homok stb.) azok vizáteresztőek, amelyek pedig jó vízzáró tulajdonsággal rendelkeznek átázott állapotban igen csekély nyirószilárdságuak vagy duzzadásra hajlamosak. Amikor olyan gátépítő anyagról van szó, amelyik mind szilárdsági, mind vizzárőság tekintetében megfelel homogén gát építésére nyílik lehetőség. Amikor két vagy több anyag felhasználásával lehet az említett feltételeket teljesíteni, szerkezetes gát építésére kerülhet sor. A gátak épülhetnek szárazon (természetes vagy előirt mértékű víztartalommal) és nedvesen (rendszerint iszapolással, hidromechanizációval). Az utóbbiakkal nem foglalkozunk, mert hazai alkalmazására a vízépítés speciális területein kerül sor. 5. 251 Szárazon épített földgátak Szárazon építhető földgátakkal kissé részletesebben foglalkozunk, mivel hazai körülmények között szinte csak ez a gátépitési mód kerülhet szóba. Távlati tervek szerint - de jelenleg is - egyre több ilyen gát épül, s az itt elmondottak értelemszerűen érvényesek az árvédelmi töltésekre, hullámtéren vezetett töltésekre (ut, vasút) egyaránt. A völgyzárógát keresztszelvényét, szerkezetét és méreteit az altalaj minősége, összetétele, valamint a gátba építendő anyag talajmechanikai (szivárgáshidraulikai) tulajdonságai szabják meg. Ennek során a gátszelvény- 199 -
