György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE V —89 séget okozó hajózsilipek száma és a vízlépcsők között hosszú bögék alakulnak ki. A bögék csatlakozhatnak egymáshoz lazán, szorosan és átfedéssel aszerint, hogy a legkisebb vízhozamhoz tartozó duzzasztási görbe nem éri el a felfelé következő vízlépcsőt vagy éppen eléri vagy pedig a duzzasztás még ott is megemeli a vízszintet (V-09. ábra). Lazán akkor csatlakoztatjuk a bögéket, ha a böge felső szakaszán a folyó természetes állapotában is megfelelő a vízmélység, vagy ha a település vagy más ok miatt ezen a szakaszon a duzzasztás nem engedhető meg. Az utóbbi esetben kotrással biztosíthatjuk a hajózási mélységet. Szoros és átfedéses csatlakozás esetében is lehetnek szakaszok, ahol a duzzasztás nem biztosítja a szükséges vízmélységet. Ezeken a helyeken vagy kiegészítő folyószabályozást vagy kotrást kell végrehajtani. Miközben a folyócsatornázás megteremti a hajózás lehetőségét vagy javítja a hajózási viszonyokat, hátrányt is jelentenek a vízlépcsők, amelyeken való áthajózás időveszteséggel jár. A duzzasztás folytán előálló vízsebesség-csökkenés következtében azonban a felfelé és lefelé hajózás együttes időszükséglete annyival megrövidülhet, hogy az időmegtakarítás több, mint a zsilipelési időveszteség. Az idő- 4 nyereség lehetővé teszi a jobb uszálykihasználást V-69. ábra. A csatornázott folyó bögéinek csatlakozása és üzemanyag-megtakarítást eredményez. Az időnyereségből származó előnyök számszerű értékeléséhez meg kell határozni a fel- és lefelé hajózás teljes időszükségletét a duzzasztás előtti állapotra és a duzzasztott víztéren. MESTERSÉGES VÍZIUTAK ÉS AZOK FEJLESZTÉSE A mesterséges víziutak lehetnek hajócsatornák vagy hajózható csatornák aszerint, hogy kizárólag a hajózás céljaira létesültek vagy egyéb célok kielégítése mellett hajózni is lehet rajtuk. A csatorna a vízrendszerben elfoglalt helyzete szerint lehet 1. egy vízfolyáshoz csatlakozó a) oldalcsatorna, b) kiágazó csatorna; 2. két vízfolyást összekötő a) mélyvezetésű csatorna, b) magasvezetésű csatorna. Az oldalcsatorna a folyóból kiágazva, egyirányú esésben a folyóval nagyjából párhuzamosan halad, majd visszacsatlakozik a folyóba. A kiágazó csatorna nem torkollik vissza a vízfolyásba. Feladata az, hogy a hajózható folyótól távolabb fekvő településeket, ipartelepeket, mezőgazdasági központokat bekapcsolja a víziúthálózatba. Az összekötő csatornát át kell vezetni a két vízfolyás közötti vízválasztón. Ezt megoldhatjuk ún. mélyvezetésű vagy magasvezetésű csatornával (V- 70. ábra). V-70. ábra. Összekötő hajócsatorna hossz-szelvénye 1 móly vezetésű; 2 magas vezetésű összekötő csatorna 959
