György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE V —79 csúcsenergia-termelésre, ami megnövelni a kis esésű vízerőművek gazdaságosságát. Különösen itt jelentősek a sorozatban épült vízlépcsők, mert a magányos vízlépcsők esetén a csúcsüzemet csak korlátozott mértékben és szűk keretek között lehet alkalmazni, az alvízben bekövetkező gyors vízszint változás és egyéb jelenségek miatt. Gyakran épül két vízlépcsőből álló rendszer, amelynél a felső folyamatosan csúcsenergiát szolgáltató, nagyobb tározóképességű vízerőművel működik együtt egy alatta levő vízlépcső, amely kiegyenlíti a csúcsüzem által mesterségesen előállított napi vízhozam-ingadozásokat. Ilyen esetben az alsó duzzasztómű mellé telepített vízerőmű folyamatos üzemben termel villamos energiát, azonban a felsővel együttműködő rendszert alkot és gazdaságossága is azzal együtt értékelendő. Ilyen megoldást terveztek a Gabcikovo-Nagy- maros-i dunai vízerőmű-rendszernél, amelynél a felső Gabcikovói Vízerőműtől távozó vízhozamok következtében előálló max. 3 m-ig terjedő napi vízállásingadozásokat a Nagymarosi Vízerőmű tározója egyenlíti ki. A sorozatban épülő folyami vízlépcsőknek együttműködését számításba kell venni. Ez az együttműködés és az egyes lépcsők egymásra hatása részletes vizsgálatot kíván mind a hidrológiai viszonyok, mind pedig az egyes vízlépcsőkkel kapcsolatos tervezési, beruházási és üzemi kérdések egyeztetése terén. 949
