György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
V. Folyami vízgazdálkodás művei
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE V —55 mazlcodni kell. Igyekezni kell arra, hogy a vezérárok minél rövidebb legyen, szélessége — mivel a hajózás érdekében történő szükségbeavatkozás — ne legyen keskenyebb 40 m-yél. A gázlókotrások közé tartozik az ún. gereblyekotrás. Ennek során erős vontatóhajó gereblye alakú horgonyát hátramenetben vonszolva fellazítja a mederfeneket, s a fellazított anyagot a sebes folyású víz a gázló alatti medencébe sodorja. Akkor alkalmazható, ha a gázló rövid, s alatta mély medence van, s gázlót legfeljebb 2—3 dm-rel kell mélyíteni. A gázlókotrások szükségbeavatkozásoknak minősíthetők. Az anyagnyerő kotrások nem folyószabályozási beavatkozások. A kotrási helyeket és a mélységet azonban a folyószabályozási szempontokat messzemenően szem előtt tartva szabad csak engedélyezni. A meder gödrösítését mindenképp meg kell akadályozni. Átvágásokat a túlfejlődött kanyarulatú folyószakaszokon tervezünk. Az átvágás nyomvonalának megállapítása során alkalmazkodni kell a folyó ka- nyarulati ritmusához (V-31. ábra). Egyenes vona- lozású átmetszéseket ne tervezzünk. Már a tervezés során gondoskodni kell az átmetszés túlfejlődésének megakadályozásáról, ezért a homorú part védelmét is meg kell tervezni. A felhagyott ág elzárásának tervezése és az építés ütemezése során a folyó vízjárási sajátosságait és a talajmechanikai viszo- * nyokat figyelembe kell venni. Az átvágás első ütemében csupán a vezérárkot kell kiemelni. Ennek szelvényét úgy kell megállapítani, hogy a benne kialakuló vízsebesség nagyobb legyen a talajára jellemző határsebességnél. Az átvágás kifejlődése után kialakuló vízfelszínnek és fenékvonalnak be kell illeszkednie a vízfolyás hossz-szelvényébe. Az átvágás első ütemében és a kifejlődése után kialakuló felszíngörbék számítására vonatkozóan lásd az 1-1. fejezetet. Az átvágások tervezésére vonatkozóan bővebbet 1. [38]. Az újabb időkben a gépesítés folyamatos előtérbe kerülésével, valamint újabb és újabb műanyagok megjelenésével jelentős változás alakult ki mind a technológia, mind az alkalmazott építőanyagok vonatkozásában [50]. Kismintakísérletek Az olyan szabályozási tervek helyességét, amelyekben előirányzott megoldások megfelelő voltára a szóban forgó vagy morfológiailag hasonló folyószakaszon kellő tapasztalat nem áll rendelkezésre kismintakísérletekkel célszerű ellenőrizni (1. az 1-1. fejezetet). A mozgó medrü kisminták folyamszabályozási tervezési célokra alkalmasabbak a szilárd medrűeknél. A kismintakísérletek végrehajtásában a tervező vegyen részt. Az eredmények tájékoztató jellegűek, ajánlatos azokat a folyó természetét jól ismerőkkel felülvizsgálni. Nagyobb átmetszések áramlástanilag is helyes vonalozásának megállapítása céljából, minden esetben ajánlatos kismintakísérleteket végeztetni és azok eredményeit a tervezés során figyelembe venni. FOLYAMSZABÁLYOZÁSI MÜVEK ÉPÍTÉSÉNEK KÜLÖNLEGES KÉRDÉSEI A szabályozási művek építésének megkezdése előtt a szabályozandó szakaszt fel kell mérni. A mérési eredményeket összehasonlítva a tervvel meg kell vizsgálni, hogy a tervkészítés és az építés közötti időszakban nem történtek-e olyan változások, amelyek a terv módosítását teszik szükségessé. Ha igen, a tervet az adott helyzetet figyelembe véve, lehetőleg a tervezővel egyetértésben módosítani kell. Az idényjelleggel kapcsolatos kérdések A folyószabályozási munkálatok kimondottan idényjellegűek. Az Építő-Szerelőipari kivitelezési Szabályzat (ÉKSZ) rendelkezése szerint december 1—március 15. közötti, illetve ezt megelőző vagy követő időszakban — ha a folyón jég van — rőzse- munkát végezni nem szabad. Értelemszerűen ezt a rendelkezést vonatkoztatni kell a víz felett végzett kőmunkákra, valamint a jeges időszakban a kotrási munkálatokra is. A folyamszabályozási munkák nemcsak az időjárásra, hanem a vízállásváltozásokra is érzékenyek. Ezért gondosan meg kell vizsgálni a munkahelyeket abból a szempontból, hogy az egyes munkák milyen vízállástartományban végezhetők gozdaságo- san. A vizsgálatokhoz jó alapot szolgáltat a vízjárás statisztikai jellemzése (V-25. és V-26. ábrák). Különös gondossággal kell végezni a vizsgálatot akkor, ha a szóban forgó építésnél vízi járműveket is használnak. Az építési ütemtervet a legnagyobb valószínűséggel (gyakorisággal) várható vízállás- tartományra figyelemmel kell elkészíteni. Előre meg kell tervezni, hogy hirtelen apadáskor, áradáskor vagy jégzajláskor a vízi járműveket hogy helyezzék biztonságba. Az építést csak akkor szabad megkezdeni, ha a szükséges anyagok a helyszínen rendelkezésre áll925
