György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

V. Folyami vízgazdálkodás művei

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE V —9 töltések anyagának, a töltés alatti talaj minőségé­nek és rétegzettségének a különbözősége. A terve­zés során a védelmi műveket hidrológiai, hidraulikai és talajmechanikai szempontokból együttesen kell vizsgálni és a töltést és a talajtömböt szivárgás, sta­bilitási szempontból együttesen kell értékelni [48]. A gát keresztmetszete méreteinek meghatározása ér­dekében tehát — a töltés stabilitási, — a töltés szivárgási és — a talajtömb szivárgási vizsgálatait kell elvégezni. Ezenkívül a keresztmetszeti méreteket befolyásolja: — a töltés minimális koronaszélessége, melyet a vé­dekezés biztonságos végrehajtása érdekében úgy kell megállapítani, hogy a védekezésben részt­vevő gépek közlekedése biztosítható legyen. (A fő védelmi vonalakon 5,0—6,0 m, másodlagos védvonalakon 2,5 m a minimális koronaszéles­ség); — a hullámverés elleni biztonság érdekében a gát víz felőli rézsűjének minimális hajlása 1:3, — a gépesített fenntartás lehetőségének a biztosítása. Űj töltés esetén padka nélküli gátszelvényt alkal­mazunk. Előnyei: — jobban fedi a szivárgási vonalat, — a földmunka géppel egyszerűbben, jobban meg­építhető, — éles szélek és törések nélkül emelkedik ki a kör­nyező terepből, — enyhe lejtőn jobb gyepszőnyeg létesíthető és — a gyepszőnyeg géppel fenntartható. Meglevő töltés erősítésénél is fennáll a padka nél­küli szelvény összes előnye. A meglevő töltések erő­sítésénél azonban több tényezőre kell figyelemmel lenni, ezek: — a meglevő árvízvédelmi töltések általában pad­kás szelvénnyel épültek (V-6. ábra). Padka nél­küli gátszelvénnyel való erősítésük esetén az erősítés nagy része a mentett oldalra tolódik át. Mentett oldalon pedig csak akkor szabad erősíteni, ha a beépítésre kerülő anyag legalább egy nagyság­renddel áteresztőbb, mint a meglevő töltés anyaga. (Még ebben az esetben is az építés során a nehéz földmunkagépek a régi töltés mentett oldali ré­zsűjét bizonyos mértékig tömörítik és víz- záróbbá tehetik.) — áteresztőbb anyag hiányában vagy ha az erősítést egyben a töltés vízzáróságának növelésére is fel kívánják használni — a vízzáró anyagot a töltés hullámtéri oldalára kell helyezni, vagyis a töltés- erősítést a hullámtéri oldalon kell végrehajtani. A hullámtéri oldalon végrehajtott töltéserősítés esetén a mentett oldali padkás rézsű megszüntetése érdekében csak egy aránylag kis keresztmetszetű (V-6. ábra) szelvényt alakítanak ki. Árvíz idején ez a vékony réteg sok esetben megtévesztő módon V-6. ábra. Árvízvédelmi töltések szabványszelvényei 1 dunai (Solt—déli országhatár); 2 tiszai (Csongrád—déli országhatár) szelvény 879

Next

/
Oldalképek
Tartalom