György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV —149 legjelentősebb megállapodásokat. A két rendszerből adódó ellentmondások főképpen a határterületeken okoznak nehézségeket. A hajózásban és nagyobb távolságú földi rádiózásban a rövidhullámú berendezések használatosak. Az alkalmazást az egyre nagyobb zsúfoltság és az ezzel együttjáró zavarszint- emelkedés nehezíti. Ezen az adóenergiák növelésével segíthetünk, de ez a többi rádiózó számára jelent zavart, és részükről is kivált hasonló intézkedést, ami viszont a rádiózásunkat teszi lehetetlenné. Sokat segít az irányított antennák alkalmazása, olyan sávok kijelölése, ahol csak kis energiájú adók működhetnek. A rövidhullámok az ionoszféra rétegeiről visz- szaverődve követik a föld görbületét, és tesznek lehetővé nagy távolságú rádiózást. Az ionoszféra tulajdonságai a nap és évszakoknak megfelelően változóak, így ennek függvényében más más frekvenciákat kell alkalmazni. Kis teljesítményű polgári rádiótelefonok számára a 27 MHz frekvenciát jelölték ki. Ebben a sávban Magyarországon minden felhasználó üzemben tarthat berendezéseket a KPM engedélyével. Az engedélyek a postaszervektől (KPM IV. Főosztály) kérhetők. A rendelkezésre bocsátott sáv kizárólagos felhasználását ebben a tartományban a Posta nem garantálja. A nagyobb frekvenciás rádióhullámok terjedési viszonyai a fény terjedési viszonyaihoz hasonlóak. Itt már jóval több állomás létesítésére van lehetőség, figyelembe véve, hogy az eltérő földrajzi helyen levő állomások egymást nem zavarják. Rádióberendezésekkel felépíthető mozgó hírközlő szolgálat. Ezeknél a rendszereknél rendszerint a különféle híradástechnikai berendezések együttesen kerülnek felhasználásra és a rádió mint végső láncszem szerepel. A tv-berendezések a mindennapi életben közismertek. Ipari televízió lényegében nem más, mint egy vagy több kamera választási lehetőséggel és távvezérlést biztosító áramkörökkel, összekötve a monitornak elnevezett vevőkészülékkel. Drótnélküli összekötettóst ipari tv esetén ritkán használnak. Ennek oka, hogy csak költséges intézkedésekkel vagy egyáltalán nem biztosítható a szükséges átviteli csatorna zavarmentesen, vagy más felhasználók zavarása nélkül. Mikrohullámú, vagy kísérletek alapján a lézert alkalmazó berendezésektől várható eredmény, de ez ma még messze esik a reális lehetőségektől. A televíziót kábeles megoldásban egészségre ártalmas helyeken működő berendezések távellenőrzésére használják fel. Csatornaművek átemelőtelepei pl. a mechanikai tisztítást ipari televízióval ellenőrzik. Jelentős előnyökkel jár pl. a VITUKI-ban kialakított Kránitz-féle víz alatti tv-berendezés használata is. A készülék alkalmazásával biztosítható hozzáférhetetlen helyekről, vagy csak búvár által megközelíthető helyekről azonnal értékelhető kép. A problémát itt a vizsgálandó terület megvilágítása jelenti. A színes technika alkalmazása a felhasználás körét tovább bővítheti, de itt számolni kell a nagyobb fényigényből adódó nehézségekkel is. A műholdas távközlő rendszerek szolgáltatásait főleg kontinensek közti összeköttetések kiépítéséhez veszik igénybe. Segítségükkel megvalósíthatók az egész földre kiterjedő hírközlő és meteorológiai rendszerek. A létesítési költségek mind a műhold, mind a földi állomások oldaláról tetemesek, így üzemeltetésük csak kapacitásuk teljes kihasználása mellett gazdaságos. A radarberendezéseket ma már a meteorológiai szolgálat széles körben alkalmazza csapadék jelzésére. Megfelelő földi kontrollal ellátott hálózatok alkalmazása eredményes. A radar deciméteres és centiméteres elektromágneses hullámokból álló impulzuscsomagokat bocsát ki. Az adóantennára vagy vevőantennára, amit más helyen is elhelyezhetünk, visszaverődő hullámok intenzitásából és a visszaverődési időből következtethetünk a sugárnyaláb útjába került fémtárgyak vagy dielekt- romos inhomogenitások, pl. esőfront helyzetére és nagyságára. A légelhárítás és légi közlekedés céljára kialakított berendezések jelentős segítséget nyújtanak a hidrometeorológiai adatgyűjtésben és időjárásjelzésben. Radarberendezések fedélzeti lokátorként való alkalmazása ma már nagyobb dunai hajók esetén is általánosnak mondható. A komolyabb kikötők nem nélkülözhetik a korszerű lokátorokat. A korszerű radarberendezések egyre több kiegészítő elektronikát, néha már egész számítógépet tartalmaznak, ami jelentősen egyszerűsíti és biztonságossá teszi a kezelő munkáját. A lézert főleg a méréstechnika alkalmazza. A lézer egy monokromatikus fónnyaláb, folyamatos vagy impulzusszerű megjelenésben. Ez a tulajdonsága biztosítja, hogy rendkívül jól fókuszálható és kedvező szóródási tulajdonságokkal rendelkező sugárnyaláb állítható elő, ami mint vezetősugár jól felhasználható vonalasán működő gépek (útfiniserek, alagútfúrópaj- zsok) automatikus vezérlésére. 853
