György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
IV —150 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK TÁVBESZÉLŐKÁBELEK ÉS -ÁRAMKÖRÖK Egy egyszerű távbeszélő-összeköttetés készülékekből és vonalból áll. A készülékek funkciója a beszéd- átvitelen kívül a szükséges jelzések átvitele is. Egyszerű esetben elegendő induktor és csengő alkalmazása mindkét készüléknél. Ebben a formában a távbeszélő-berendezéseket még ma is alkalmazzák ott, ahol a szükséges információátvitel pont—pont közti összeköttetést kíván meg. Ilyen összeköttetés szükséges ellenőrzőközpont és munkahely között, csővezetékek, védőgátak mentén. Az árvédelmi telefonhálózat jelentős része vonalra felfűzött berendezésekből áll, ahol bármelyik állomás beszélhet, kezdeményezhet hívást, akár egyidejűleg is. A távbeszélő-berendezések legnagyobb része összetett hírközlési rendszerekhez kapcsolódik. A rendszerekben az összeköttetést vezetékek, kábelek vagy oszlopokra szerelt szigeteletlen légvezetékek biztosítják. A légkábeleket a kábelek közé soroljuk (1. még IV-4. fejezet). Az oszlopok egymástól való távolsága általában 50 m. Légvezetékek tartóelemei lakott területeken az úgynevezett tetőtartók. Általában 0 80...100 mm varrat nélküli acélcsőből készülnek. A légvezetékek és erősáramú vezetékek keresztezésénél a szabványban (MSZ 13200) előírt mértékű védelemről minden esetben gondoskodni kell. Az erősáramú zavartatás csökkentése céljából kerülni kell a nagyfeszültségű hálózattal párhuzamos vonalvezetést. Kiterjedt vezetékhálózatot ellenőrizni kell erősáramú zavartatás várható hatásainak számításával. Ezt a számítást általában a mindenkori tervező végzi. A postai rendszerhez kapcsolódó hírközlő telefonhálózatok tervezését legnagyobbrészt a POTI (Posta Tervező Intézet) végzi. A POTI a tervezett rendszerek esetén a szükséges védelmi berendezéseket betervezi. Az üzemeltető feladata gondoskodni a rendszeres karbantartásról és a túlfeszültség-levezetők, villámvédők ellenőrzéséről és cseréjéről. A hírközlő kábelek a szokásos jelző—működtető kábelektől frekvenciafüggetlen kiegyenlítettségben különböznek. (A kiegyenlítés kábeleknél főleg az érkapacitásuk, míg légvezetékeknél a kölcsönös indukciós hatás miatt szükséges.) Jelző—működtető (JM típusú) kábelek alkalmasak távbeszélő-áramkörök céljára is, de több áramkör létesítése egy kábelen belül áthallásokat eredményez. Nagyobb távolságú átvitelnél a JM kábel nem alkalmazható. Kevert kábelek alkalmazását (postai berendezések meghosszabbítását JM kábelen) a Posta nem engedélyezi. A vonatkozó szabványok szerint tilos távbeszélő-áramkör létesítése olyan JM kábeleken, ahol erősáramú vezérlést használunk. (Elválasztással és megfelelő érintés- védelmi előírások betartásával azonban ilyen kábelen is létesíthető távbeszélő-összeköttetés.) A jelző—működtető áramkörök műanyag szigetelésű kábelei felhasználhatók hírközlési célokra is, a telefontechnikában szokásos feszültségszinteken (max. 110 V, általában 60 V egyen- és váltakozó feszültség). A kábelköpeny és az érpárok között szokásos vizsgálati feszültségszint 2000, ill. 3000 Feff. Kiterjedt híradástechnikai áramköröket tartalmazó kábeleken keresztül nem szabad egyik vagy mindkét végén egyoldalasán földelt áramköri megoldásban jelző- vagy működtető jeleket átvinni. Vízépítéssel kapcsolatban álló létesítményekhez gyakran kell ún. folyami páncélos kábelt alkalmazni. Ez a kábelfajta kettős köpenyű, így beázással szemben fokozottan védett. Víz alatti üzemre alkalmas kábeleket gyártanak a szabványos acélköpenynél kisebb szakítószilárdsággal is, de ezek mechanikai hatásnak várhatóan kitett helyeken nem alkalmazhatók. Távbeszélő-rendszerek és -központok Az alapvető hálózattípus a közvetlen összeköttetést biztosító hálózat, ahol minden távbeszélőhelyről csak egyetlen másik távbeszélőhelyhez létesítünk vonalat. A sugaras vagy csillagrendszerű hálózatban az összes távbeszélőhelyeket egyetlen távbeszélő- hellyel sugárszerűen kötjük össze. A hurkos vagy szövevényes hálózatban az összes távbeszélőhelyet (központot) összekötjük egymással. Alaptípusokból felépíthető hálózattípus a hurkos rendszerű és sugaras hálózattípusokból összetett vegyes hálózat. Ilyen pl. a több főközpontból összetett, városi helyi hálózat. Többlépcsős csillagrendszerű hálózatban több csillagrendszerű hálózatot csillagrendszerben kapcsolnak össze. Ilyen az országos hálózatot és körzethálózatot összekötő automatizált hálózat. E hálózattípust úgynevezett hálózati síkokkal szokás ábrázolni (IV-128. ábra). Általában a következő hálózatsíkokat szokás felépíteni: 1. főgócközpont 2. gyűjtőgócközpont 3. gócközpontok 4. végközpontok 854
