György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV —135 A B y 0 0 0 0 7 j 7 0 1 7 7 1 A B y 0 0 0 0 1 0 1 0 0 7 1 1 A y 0 i i 0 A,B mdAdd/efve 1 elengedve 0 y gerjesztve 1 gerjesztetten 0 IV-119. ábra. Az irányítás logikai alapműveletei visszaöblítési ciklusra. A részletes időprogram már tartalmazza az egyes zárak állapotát és az átmeneti állapotok, zárás—nyitás alatt történő állapot- változásokat, amelyek a vezérlőberendezésre jellemzőek. A szabályozórendszerek tervezéséhez fontos szempont a szabályozók minőségi jellemzőinek ismerete. A minőségi jellemzés a szabályozás pontosságára és dinamikus viszonyaira terjed ki. Általában elmondható, hogy növelve a pontosságot vagy a sebességet, a lengési hajlam is növekszik. A tervezés feladata egy optimális kompromisszum keresése, ami a szabályozórendszerek részletes összehasonlító vizsgálatával, matematikai analízisével végezhető. A szabályozórendszerek matematikai analíziséhez egyszerűsített hatásvázlatot készítenek (IV-121. ábra). IV-120. ábra. Idődiagram szokásos ábrázolásmódja Az egyes négyzetekbe beírt Yc, Ys, Yv átviteli függvények az adott helyeken levő tagok viselkedését reprezentálják. Az Ys a szabályozott szakasz átviteli függvénye, amely megmutatja, hogy a szabályozó jellemző értéke hogyan függ a módosított jellemzőtől. A módosított jellemző vagy jellemzők kiválasztása a technológus feladata. Ha a szabályozási feladat pl. állandó nyomás tartása (pl. esőztető öntözőrendszereknél), akkor az Xs szabályozott jellemző lehet a betáplált vízmennyiség, a szivattyúk fordulatszáma, vagy más megoldásban a szívó- vagy nyomóoldali tolózár helyzete. Kézi és önműködő szabályozás matematikai szempontból azonosan kezelhető. Az alkalmazott matematikai módszereknek egyszerűsített és szemléletes megoldást kell szolgáltatniok. A leggyakrabban alkalmazott megoldások: a) a lineáris, állandó együtthatójú differenciálegyenletek megoldása', b) az „egységugrás” alakú bemenő jel hatásának vizsgálata és c) a frekvenciamódszer, amely különböző frekvenciájú bemenő szinusz jel hatására létrejövő kimenő jel amplitúdójának és fázisának a bemenő jelhez viszonyított alakulásából von le következtetéseket. A matematikai analízist általában elsősorban a szabályozás stabilitásának eldöntésére és az elérhető minőségi jellemzők meghatározására kell elvégezni. 839
