György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK IV —20 hosszabb tengely esetén azok a csapágyak, amelyek a radiális erőhatást veszik fel, a kenőanyag bejuttatása és benntartása céljából különleges kiképzésnek. Ezek közül az alsók gyakran a víztérben helyezkednek el. A csapágyak kenőanyaga bronzpersely esetén zsír, gumiperselynél víz. A zsírkenés fenntartását térfogati elven működő zsírszivattyú látja el, a csapágyakhoz külön-külön vezetett csöveken keresztül. A zsírszivattyú hajtását vagy a szivattyútengelyhez kapcsolódó ékszíj, vagy külön villamos motor végzi. Gumiperse- lyes csapágy esetén vízkenés alkalmazása a szokásos, mégpedig a szállított közeggel — ha az nem túlságosan szennyezett és hordalékos —, de indításhoz külső vízbevezetés is szükséges lehet. A forgórész súlyának és a járókerékre ható hidraulikus terhelésnek felvételére a talpcsapágyat használják, amely rendszerint olajkenésű. A talp- csapágyház olajszintjének, ill. hőmérsékletének ellenőrzésére beépített műszereket használnak. Az olajcserét megfelelően elhelyezett furatok teszik lehetővé. Mindezek a műveletek, különösen nagy nyomócsonkátmérőjű szivattyúknál, csak kezelőlépcső vagy -létra segítségével végezhetők. Ezek tervezése a gyártó művel való megállapodás szerint a teleptervezés feladata lehet. Nagy axiális terhelésű szivattyúknál szükség lehet a talpcsapágy olajának hűtésére is. Erre a célra a csapágyházba hűtő csőkígyót építenek be, amelyhely a hűtővíz általában a nyomócsőből biztosítható. A távozó hűtővíz, továbbá a tömszelence- csurgalékvíz elvezetését zárt csőrendszerrel kell megoldani. Ha a szívóoldali vízszint magassága akárcsak rövid ideig is eléri, illetve meghaladja a töm- szelence szintjét (nyomott födémes beépítés), a légköri nyomáson kilépő csurgalékvíz nem vezethető vissza a szívóaknába, hanem zsompba gyűjtve időszakos szivattyúzással (pl. szárny szivattyú) kell eltávolítani. A függőleges tengelyű szivattyúk többsége a helyi adottságoknak megfelelő függesztőcső- és tengelyhosszabbítással készülhet. Ezért a tervezés során végzendő gazdaságossági mérlegelés tárgya, hogy a szállíthatóság határán belül egyetlen szerelési egység (ennek megfelelően nagyobb szerkezeti magasság és nagyobb daruteherbírás, de rövidebb szerelési idő és költség), vagy a műszakilag megoldható kisebb szerelési egységekből a helyszíni összeszerelés adja-e az optimális megoldást (IV-14. ábra). Nagy vízszállítású, kis szállítómagasságú függőleges tengelyű szivattyúk tengelytávolságát rendszerint nem maga a gépcsoport, hanem a szívóIV-14. ábra. Szivattyú-gépcsoport szerelési egységei a kevesebb, nagy szerelési egység; b több, kisebb szerelési egység akna vagy a nyomóvezeték és elzárószerkezeteinek méretei határozzák meg. A gépcsoportok közötti szabadon tartandó sáv a segédberendezések és a szereléshez használt szerkezetek és eszközök nagyobb helyigényét is figyelembe véve minimálisan 1000...1200 mm. Különleges Q—H viszonyok és terepadottságok esetén ferde tengelyű elrendezés is szóba jöhet (IV-15. ábra). TV-15. ábra. Ferde tengelyű szivattyú beépítése 724
