György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

IV. Gépészeti és villamos berendezések

IV —8 GÉPÉSZETI ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK hiányokat a pótlási határidő megjelölésével jegy­zőkönyvbe kell foglalni. Lényeges hiányosság ese­tén az eljárást meg kell ismételni. A 'próbaüzem során a teljes technológiai berende­zést a szállítási, ill. vállalkozási szerződés szerinti időtartamra (külön előírások hiányában 30 napra) üzembe kell helyezni annak megállapítása céljából, hogy a technológiai berendezés összességében telje­síti-e a tervekben, szerződésekben, műszaki és egyéb előírásokban rögzített feltételeket, az egyes részbe­rendezések közötti kapcsolat megbízható és teljes. A próbaüzem során a szükséges irányító személyze­tet a vállalkozó biztosítja és a kijelölt üzemeltető kezelőszemélyzetét a berendezés használatára kiok­tatja. A próbaüzem során a vállalkozó naplót köte­les vezetni, amelyben az üzemmel kapcsolatos min­den fontos adatot, üzemzavart stb. rögzíteni kell. A próbaüzem sikeres befejezése után, 8 napon be­lül, jegyzőkönyvben kell rögzíteni a próbaüzem ta­pasztalatait, hibákat, hiányosságokat, a beállítással és beszabályozással kapcsolatos esetleges további teendőket, meg kell állapodni ezek elhárítása ha­táridejében. A jegyzőkönyvben a sikeres próba­üzem alapján a megrendelő a technológiai berende­zést a vállalkozótól átveszi, ill. az üzemeltetőnek egyidejűleg átadja. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételekor je­len kell lennie a megrendelő értesítése alapján a ter­vezőnek és az üzemeltetőnek is. A vállalkozónak kell biztosítania érintett alvállalkozóinak és közre­működőinek részvételét. Indokolt esetben egyéb szervek (pl. egészségügyi, tűzrendészeti hatóságok, munkavédelmi és egyéb szervek) is részt vesznek az eljáráson. Az eljárást követően felveendő jegyző­könyvet az eljáráson résztvevők — véleményeltéré­sük rögzítése mellett — kötelesek aláírni. A próbaüzem során kell azokat a szavatossági mé­réseket végrehajtani, amelyek azt hivatottak iga­zolni, hogy a berendezések műszaki jellemzői belül vannak a szerződésben, szabványokban, ill. ható­sági és egyéb műszaki előírásokban rögzített tűrés­határokon. A mérések végrehajtási módját a szer­ződésben legalább a szabványok vagy előírások fe­jezeteire történő utalással kell meghatározni, és azok szerint is kell végrehajtani. Mivel a szavatos­sági mérések végrehajtása az átadás-átvételi eljárás részét képezi, abban az esetben, ha a mérések vég­rehajtása a próbaüzem során nem lehetséges, azt legkésőbb annak befejezése után 45 napon belül be kell fejezni. A mérések befejezését követően, leg­később 8 napon belül felvett jegyzőkönyv zárja le az átadás-átvételi eljárást és ez tekinthető egyúttal a minőségi átvételnek is. Ha az átadás-átvételi eljárást, beleértve a szava­tossági méréseket is, a vállalkozó, illetve a megren­delő érdekkörében felmerült ok miatt megkezdeni nem lehet, vagy a vállalkozó miatt sikertelen, to­vábbá, ha a megrendelő érdekkörében felmerült ok miatt befejezni nem lehet, a vétkes fél késedelembe esik. Az átadás-átvétel, próbaüzem, szavatossági méré­sek rendjét szabályozó országos rendelkezések lehe­tőséget nyújtanak a helyi sajátosságoknak megfelelő módosításokra is. Erre vízügyi létesítmények eseté­ben gyakran szükség is van, mert az összes üzem­állapot biztosítása rendszerint csak hosszabb idő­szak alatt lehetséges (pl. max. befogadó vízállás, uszadékos, jeges üzem, öntözővíz rendelkezésre ál­lása és a kiöntözés lehetősége stb.). Ezért szükség i esetén az összes garantált jellemző kimérésére a fenti szavatossági időtartam meghosszabbítását célszerű kikötni. Ugyancsak előre kell mérlegelni a szavatossági mérések mű-terhelésekkel való el­végzési lehetőségét, és az ehhez szükséges berende­zéseket már a tervezés során figyelembe kell venni (pl. szivattyútelep nyomóoldaláról víz-visszaveze­tés a szívóoldalra, fojtással; zsilip előtti vízszint emelése az ideiglenes elzárás mögé szivattyúzott vízzel, szennyvíztelep beüzemeléséhez tiszta vízzel való feltöltés lehetősége stb.). GARANCIÁLIS FELTÉTELEK, SZAVATOSSÁG, JÓTÁLLÁS A szavatosság, ill. jótállás fogalmát az alábbiak szerint kell megkülönböztetni: A vállalkozó törvény szerint szavatos az általa szállított berendezések hibátlanságáért, minőségé­ért (anyag, kikészítés, műszaki jellemzők). Nyílt hibának számít, amit az átvételkor (legkésőbb 8 napon belül) a megrendelő felismer: rejtett hiba esetén (pl. a próbaüzemet követően, később tartott szavatossági mérés alapján felfedett minőségi hiba) a vállalkozó a szavatosság elévüléséig (általában 6 hónapig, „alkalmatlanság” esetén 3 évig) felel. Vi­ta esetén a vevőnek kell bizonyítania, hogy hibás szállítás történt. Ez a vevő számára körülményes, ezért a szavatosság alapján a vevő által végzett üzemviteli, karbantartási munkák szakszerűségé­nek felvetésével járó hibák esetében a díjmentes kijavítás — és esetleg kötbér — kiharcolása kétsé­ges­A jótállás a szavatosságon túlmenő fokozott fele­lősség vállalása a szállított berendezésért. Eeltéte­712

Next

/
Oldalképek
Tartalom