György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
IV. Gépészeti és villamos berendezések
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV —9 leit, tartalmát és időtartamát minden esetben a szállítási szerződésben kell rögzíteni. Ennek alapján a megrendelő minden olyan hiba kijavítását követelheti a vállalkozótól — a jótállás időtartamán belül —, amely rendeltetésszerű használat és gondos üzemeltetés ellenére jelentkezett. A jótállás időtartamát naptári idő alapján, vagy bizonyos üzemidő, vagy teljesítmény elérésével is meg lehet határozni. A vállalkozó által felajánlott jótállási idő felár ellenében kölcsönös megállapodás alapján bizonyos mértékig meghosszabítható. Jótállás esetében a megrendelőnek (vevőnek) nem kell bizonyítania, hogy a hibát nem ő idézte elő, hanem ellenkezőleg, a szállító csak akkor mentesül a díjmentes kijavítás vagy kicserélés alól, ha ő tudja bizonyítani, hogy a szerződésben rögzített valamilyen kizáró ok áll fenn (pl. gyári üzemviteli utasítás be nem tartása). A jótállás ezért a vevő részére a szavatosságnál jóval nagyobb biztonságot nyújt. A szavatosság és jótállás kezdő időpontja az átvétel, ill. a sikeres próbaüzem befejezésének napja. Fentiek alapján a megrendelő érdeke, hogy a szavatosság, ill. a jótállás lejárta előtt a technológiai berendezést felülvizsgálja. Az ezzel kapcsolatos jogainak érvényesítésére a felülvizsgálatról jegyzőkönyvet kell felvenni. A kivitek tervdokumentációhoz képest a technológiai berendezés gyártása és szerelése folyamán előfordulhatnak bizonyos eltérések (anyagváltozás, kisebb méretváltozás, eltérés a beépítésnél stb.), amelyekre a megrendelő, ill. a tervező előzetes hozzájárulását meg kell szerezni. Ezekre is tekintettel a vállalkozó legkésőbb az átadás-átvételi eljárás befejezésekor tartozik a megrendelőnek az átadási tervdokumentációt leszállítani, amely a technológiai berendezés beépítésének hiteles dokumentuma. Ha eltérések nem történtek, akkor a vállalkozó a kiviteli terveken ezt igazolni köteles. A létesítmény üzemeltetése szempontjából az átadási tervdokumentáció alapvető jelentőségű. ÜZEMELTETÉS, KEZELÉS, KARBANTARTÁS, JAVÍTÁS A technológiai berendezés pillanatnyi állapotát tükrözi az üzemnapló. Ennek pontos, minden adatra ^ kiterjedő vezetése számlázási és statisztikai szempontok mellett még azért is rendkívüli fontosságú, mert az üzemadatok változásából egy esetleges üzemzavar esetén a hiba felderítése és elhárítása nagymértékben egyszerűbbé válik, ill. arra is figyelmeztet, hogy esetleg idő előtt melyik berendezésrész karbantartása vagy javítása szükséges. Komplikált technológiai berendezéseknél ezért a kezelőszemélyzetet jelentősen tehermentesíti, ha a legfontosabb üzemadatok érzékelését és regisztrálását megfelelő műszerek végzik. Így a kezelőszemélyzet figyelme koncentrálható a feltétlenül emberi beavatkozást igénylő folyamatokra. A mérési adatok rendszeres feldolgozása és értékelése egyébként alapvető az üzem gazdaságosságának, esetleg korszerűsítésének vagy bővítésének szempontjából is. A kivitek tervdokumentáció a létesítmény, illetőleg ezen belül a technológiai berendezés használatával kapcsolatban csak olyan mélységű utasítást és működési leírást tartalmaz, amelynek alapján a működési próbák és a próbaüzem lefolytatható. A létesítmény végleges üzemeltetési és kezelési utasítását a próbaüzem előtt és alatt végrehajtott beszabályozás, az átadási tervdokumentáció, az egyedi és sorozatgyártású berendezések használati utasításai, ún. gépkönyvei, valamint a szavatossági mérések eredményei alapján lehet elkészíteni. Egyszerűbb technológiai berendezés esetén ezt az üzemeltető maga könnyen összeállíthatja, összetettebb berendezéseknél azonban célszerű a létesítmény tervezőjével elkészíttetni. A gépészeti berendezések karbantartási, javítási munkái három csoportba sorolhatók: 1. Üzemeltetéshez kapcsolódó műveletek. 2. Évi karbantartás (TMK), kisjavítás. 3. Több évenkénti nagyjavítás. Az üzemeltetést kiegészítő kisebb karbantartási műveletek az üzemvitel folytonosságát jelentősen nem zavarják és a létesítmény egészét nem érintik (pl. szűrőkosár-tisztítás, zsírzások, tömszelencetö- mítés-csere stb.). Az évi karbantartási műveletekkel az üzemvitelt egyeztetni kell, mert ezek hosszabb-rövidebb leállást tesznek szükségessé (pl. zsilipfelhúzó berendezés, csappantyú külső javítása, kiemelhető szivaty- tyúk ellenőrzése) vagy ezen is túlmenően az egész létesítményt érintő műveletet (leürítést, víztelenítést) igényelnek (pl. gereb, dobszűrő, zsiliptömítés javítása, beépített szivattyú kiszerelése). Ezeket a műveleteket, továbbá a több évenkénti nagyjavításokat mindig a létesítmény (műtárgy, vízgazdálkodási rendszer) teljes egészének figyelembevételével, annak üzemelési, javítási karbantartási tervével összhangban kell előirányozni. A leürített, kikapcsolt stb. állapotot az összes hozzáférhetővé váló gépé713
