György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

IV. Gépészeti és villamos berendezések

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE IV —7 személyzetet betanítsa. Ebből következik, hogy a megrendelőnek biztosítania kell, hogy a létesít­mény üzemeltetője a szükséges létszámú személy­zetet — lehetőleg mér a szerelési munkák folya­mán — biztosítsa és így megteremtse a próbaüzem utáni zavartalan üzemeltetés lehetőségét. A szereléssel összefüggésben felmerülő mellékmun­kákról, főleg építőipari szakmunkákról (kőműves, mázoló stb.) való gondoskodás általában a vállalkozó feladata, ha a szerződésben másképpen meg nem állapodtak. A szereléssel egyidőben, a munkák zavartalan folytatása érdekében, szükséges bizonyos vizsgála­tok elvégzése, melyek egyébként, mint mennyiségi vagy minőségi átvételi feladatok, az átadás-átvételi eljárások keretébe tartoznak. Ezeket a méréseket és vizsgálatokat olyan időpontban kell végrehajta­ni, amikor a kérdéses gépek vagy berendezések, a csatlakozásokat is beleértve, jól hozzáférhetők és az esetleges hiányosságok javíthatók. Ilyen fonto­sabb vizsgálatok — amelyek eredményes elvégzése egyúttal általában a hatósági használatba vételi en­gedélyek kiadásának is előfeltétele — az alábbiak: Emelőberendezés: A fesztávolság, a pályalejtés ellenőrzése, statikus és dinamikus terhelési próbák, fékek, teheremelő és rögzítőszerkezetek vizsgálata és ellenőrzése. Munkavédelmi, biztonságtechnikai felülvizsgálat. Rugalmas és maradó alakváltozások 1 vizsgálata, mérése és ellenőrzése. Mozgatási próbák szélső helyzetek között. Villamos üzemű emelőbe­rendezésekben fentieken túlmenően az energiaellá­tás, a kapcsolók és reteszelőérintkezők, feszültség­mentesítő elemek, túlterhelésgátlók és vészjelző berendezések működésének ellenőrzése. Konzolos vagy gémes emelőberendezésekben állékonysági vizsgálatok elvégzése. — Zsilipmozgató berendezé­sek: Beállítás, teheremelő és rögzítőszerkezetek, hajtóművek, tengelykapcsolók futáspontosságának vizsgálata és ellenőrzése. Rugalmas és maradó alak- változások vizsgálata. Villamos üzemű mozgatóbe­rendezésekben az energiaellátás, a kapcsolók, rete­szelő érintkezők, helyzet- és állásjelzők, feszültség­mentesítő elemek működésének ellenőrzése. Mun­kavédelmi és biztonságtechnikai felülvizsgálat. — Csővezetékek és tárolók: Méretellenőrzés, csatlakozá­sok, bekötések vizsgálata, a beépített szerelvények működésének ellenőrzése. Víz- és esetleg légzáró­sági vizsgálatok a tervekben rögzített próbanyomás és vizsgálati időtartam szerint. Lehorgonyzások, alátámasztások ellenőrzése. Biztonsági berendezé­sek vizsgálata. Indokolt, ill. a szerződésben rögzí­tett esetekben tárolóknál anyag-, anyagalakítási és hőkezelési vizsgálatok. (A felsorolt vizsgálatokat nyitott munkaterületeken, ill. szigetelés és korró­ziógátló bevonat felhordása előtt kell elvégezni.) — Transzformátorállomások és kapcsolóberendezések: Földelés szétterjedési ellenállása, földelő vezeték el­lenállása, vezetékkötések átmeneti ellenállása, nul­lázóvezetékek hurokellenállása. Fázistávolságok és biztonsági távolságok, szigetelési ellenállás ellenőr­zése. A felsorolt berendezéseket és gépeket csak a min­den szempontból eredményes vizsgálatok után le­het használatba venni (emelőberendezések, tárolók, villamos berendezések), ill. eltakarni (földbe épített csővezetékek, tárolók), természetesen a megfelelő szigetelési és korróziógátló bevonatok elkészítése után. KIPRÓBÁLÁS, ÁTADÁS-ÁTVÉTEL, ÜZEMBEVÉTEL (L. még: II-6. fejezet, Vízi acélszerkezetek) Az átadás-átvételi eljárás rendjére vonatkozóan már a vállalkozási szerződésnek kell intézkednie: ha ilyen megállapodás nem történt, akkor a vállal­kozó és a megrendelő a szerelési munka befejezéséig köteles egyetértésre jutni az eljárás ütemezését ille­tően. Kiterjedt technológiai berendezés esetén az egyes önálló részberendezésekre külön is lefolytat­ható az eljárás. Az átadás-átvételi eljárás lényegében három rész­ből tevődik össze: — próbaüzemet megelőző műveletek — próbaüzem — átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele. A próbaüzemet megelőző műveletek (egyes részek, majd a teljes berendezés komplex kipróbálása) so­rán azt kell vizsgálni, hogy a berendezések — a sze­relést követően — az üzembiztos működésre alkal- masak-e és a szerződésekben kikötött vagy szab­ványok és előírások által meghatározott feltételek­nek megfelelnek-e. Az.egyes részek, majd teljes be­rendezés komplex kipróbálása során azokat a be­állítási és beszabályozási feladatokat kell elvégezni, melyek csak üzemi körülmények között lehetsége­sek. A próbaüzemet megelőző eljárás során nyer bizonyítást, hogy a berendezés a terveknek meg­felelően készült és tartós üzemre alkalmas állapot­ban van. Az ekkor tett megállapításokat, esetleg 711

Next

/
Oldalképek
Tartalom