György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

III. Építésszervezés

111-108 ÉPlTÉSSZERVEZÉS zetes talajt több menetben hossz- és keresztirány­ban is aprózzák. Ha robbantással lazítanak, arra kell különösen gondot fordítani, hogy a lerobbantott kő az alkal­mazott rakodó puttonyába beleférve könnyen rakható legyen. A kellőnél nagyobb darabokban lerobbantott kövek csak igen költségesen, egyedi robbantással (határozással) apríthatok. A szállítóutakat mindig az igénybevételüknek megfelelő módon kell megépíteni, és gondoskodni kell azok megfelelő karbantartásáról oly mérték­ben, hogy a szállító járműveknek a biztonság ha­tárán belüli maximális sebességű (40—60 km/h) haladása megengedhető legyen. (Az ideiglenes utak műszaki adatait, burkolatait és terhelhetőségét 1. a „Munkahely berendezése” c. fejezetben.) Az út­pályát simítással vagy javítóréteg terítésével tart­ják karban. A javítóanyag terítése anyag- és gép­igényes, tehát a csupán gépköltséget jelentő simí­tásnál jóval költségesebb, de időtállóbb is. Alkalma­zására ezért főként a nagy terhelésű, átázásra hajlamos talajoknál kerülhet sor. Kézi földmunkák szervezése A kis volumenű koncentrált, vagy a vonalas be­vágások és töltések földmunkáit csak akkor cél­szerű kézzel végezni, ha a fejtett föld karoláson belül elhelyezhető. Kisebb munkagödröknél, ahol a fejtett föld max. 20 m távolsági és max. 5 m magassági mozgatással elhelyezhető, szállítószala­got célszerű alkalmazni, a talicskás szállítást min­denképpen kerülni kell. Az egy munkás által óránként kitermelhető és talicskával elszállítható föld mennyiségét tömör m3-ben a III-87. táblázat tartalmazza. Kézi fejtéskor a homlokfalat leg­III-87. táblázat Egy munkás által óránként kitermelhető és talicskával elszállítható föld mennyisége „tömör” m3-ben (csak előirányzati célra) Talajosztály Szállítási távolság, m 10 20 30 40 50 60 I. 1,39 1,21 1,06 0,95 0,86 0,79 H. 1,28 1,12 1,00 0,90 0,82 0,75 in. 0,84 0,77 0,71 0,66 0,71 0,58 IV. 0,53 0,50 0,47 0,45 0,43 0,41 V. 0,44 0,42 0,40 0,39 0,37 0,36 1 ms lazított földanyag 16... 20 talicska. feljebb 3,0 m magassággal szabad előrehajtani, ha a kitermelendő réteg annál vastagabb, akkor a föl­det több — 3,0 m vastagságú — rétegben kell fejteni. Ha a bevágásból a fejtett földet szállító- eszközre rakva kell elszállítani, akkor az egyes fejtési szinteken a szállítóeszközök részére meg­felelő rakodóhelyet és feljárókat kell kialakítani. A rakodótér akkora legyen, hogy az alkalmazott szállítóeszközt legalább két oldalról két-két fő rakhassa. Ha a szállítóeszközöket nem lehet a fejtés szintjére beállítani, akkor a fejtett földet szállítószalaggal továbbítják a fejtési szint alatt vagy fölött álló járműbe. Megoldható az alulról felfelé való rakodás géplapátos szállítószalaggal, míg felülről a mélyebb szinten álló járműbe gép­lapáttal és csúszdával is. Gépi földmunkák szervezése A gépi földmunka szervezésekor, a feladat jellegén és kiterjedésén kívül, lényeges a vezérgép munkájá­nak módja, azaz, hogy a földet vízről, víz alól, vagy szárazon lehet-e fejteni, továbbá az, hogy a kifejtett földet a bedolgozás helyére mekkora szál­lítási hosszon lehet eljuttatni. A gépi földmunka egy vagy több műszakosra tervezhető, de minden esetben arra törekedni kell, hogy egy-egy műszakon belül befejeződjenek azok a kritikus műveletek, amelyek nyomán, kis idő­tartamú késedelem esetén is, a már megépített részek állékonysága romolhat (pl. a lejtés kialakí­tásának elhagyása, vagy a szállítóutak rendezet­lensége). A gépi munka folyamatosságának biztosítására meg kell szervezni a géphibák sürgős javítását. A kisebb hibák javítását munkahelyi javítórészleg felállításával oldják meg, amelyet ellátnak a külö­nösen gyorsan hibásodó alkatrészek pótlásához szükséges alkatrészekkel. Gondoskodni kell továbbá a vízvételi helyekről, szükség szerint ideiglenes szivattyúállás létesítésével, a térvilágítás megvaló­sításával, amire a legalkalmasabb a mobil áramfej­lesztő egység, ha a közelben megfelelő hálózati áramforrás nem áll rendelkezésre. A vízépítési földmunkák többségükben az árvé­delmi, a sík-, a domb- és hegyvidéki tározók töltés- építésére és a belvízlevezető, valamint az öntöző­víz szállítására való csatornák bevágás jellegű épí­tésére és karbantartására, továbbá a természetes vízfolyások szabályozási és karbantartási munkáira korlátozódnak, de jelentősek a közművek munka­árkainál, a műtárgyak munkagödreinél és az ön­tözőtelepek és egyéb tereprendezésnél adódó fela­datok is. \ 664

Next

/
Oldalképek
Tartalom