György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
III. Építésszervezés
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 111-99 Gépi erővel végzett földmunkát részleteiben kell ismertetni a gépkezelőkkel. A gépeket úgy kell telepíteni, hogy azok ne jelentsenek veszélyt környezetükre, ugyanakkor a környezet sem veszélyeztesse a gépek munkáját. A gépek működési körzetében anyagszállítási útvonalak, műtárgyak, villamos légvezetékek, munkaállványok stb. ne kerüljenek, ill. ezeket veszélyzónának kell tekinteni és a munkálatokat csak különleges biztonsági intézkedés és állandó felügyelet mellett szabad végezni. A gépek csak vízszintes és kellően állékony talajon dolgozhatnak, kivéve azokat, amelyek jellegüknél fogva másfajta munkavégzésre is alkalmasak. A gépeket lehetőleg feltűnő színezéssel kell ellátni. Kiálló és veszélyt jelentő géprészeket feltétlen biztonsági színezéssel kell jelölni. Ahol a gépek összteljesítménye a 40 LE-t meghaladja, munkahelyi gépészt kell alkalmazni. A gépekkel csak olyan munkát szabad végezni, amire azt tervezték és amihez a megfelelő szerszámok rendelkezésre állnak. Robbantáskor a gépeket és dolgozókat biztonságos távolságban és védetten kell elhelyezni. A robbanóanyagokkal kapcsolatos kezelési, szállítási és tárolási biztonsági és alkalmazási előírásokat az Országos Bányaműszaki Felügyelőség „Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat” tartalmazza a BM 1/1950. (I. 4.) sz. rendelet alapján. Az ÁRBSZ előírásait minden területen a leggondosabban be kell tartani. Több kotrógép ugyanazon a helyen csak megfelelő biztonsági távolság betartása mellett dolgozhat. Hajótestről vagy süllyesztett szekrényről kotrógépet működtetni csak külön műveletterv alapján szabad. Jégveszély, árvizek és egyéb különleges időjárás (felhőszakadás, szélvihar, fagy stb.) után a munkahely műszaki vezetője köteles a munkaterületet biztonságtechnikai szempontból felülvizsgálni és a szükséges óvintézkedéseket megtenni. A vízépítési munkák biztonsági előírásai mellett be kell tartani az Általános Balesetelhárító és Egészségvédelmi Óvórendszabály, valamint a vonatkozó szakmai óvórendszabályok előírásait is. AZ ÉPÍTÉSI MUNKÁK ÁTADÁSA Az egyes létesítmények építésének befejeztével az ún. átadás-átvételi eljárást kell lefolytani. Az eljárást mindig az érvényben levő rendeletek alapján, a tartalmi és a formai előírások betartásával kell megejteni. A készre jelentés után a megbízó kitűzi az átadás-átvételi eljárás időpontját és az eljárásra az érdekelteket, valamint az illetékes hatóságokat meghívják. Átadási tervdokumentációk Az eljárás során a Vállalkozó köteles dokumentálni, hogy a létesítmény a jóváhagyott műszaki tervek alapján készült el. Okmányszerűen mellékelni kell az alábbiakat: — építési napló, — felmérési napló, — előírt vizsgálati eredmények igazolása (anyag- vizsgálat, szilárdság stb.), — beépített különleges anyagok, szerelvények minőségi bizonylatai. Fentieken kívül át kell adni az üzemelési (kezelési) utasításokat és az átadási tervdokumentációt. Az átadási tervdokumentáció a műszaki terveknek az a példánya, amelyen az építkezésen történt minden, az eredeti tervtől való eltérés átvezetésre került. Átadás-átvételi eljárás Az eljárás az összes érdekeltek — elsősorban a megrendelő — bevonásával arra terjed ki, hogy a létesítmény az eredeti tervek vagy jóváhagyott módosítások szerint, a költségvetésben előírt meny- nyiségben és minőségben került-e megvalósításra. Az átadás-átvétel tételes lebonyolítása során jegyzőkönyvbe kell foglalni a mennyiségi és minőségi hiányokat, az esetleges díjleszállítás (árleszállítás) alá eső tételeket, ill. mennyiségeket. A jegyzőkönyvben a hiányok pótlására határidőt kell megállapítani. Az átadás-átvételi eljárás során nincs helye pótmunka elrendelésének. Ha a létesítmény terv szerint elkészült és az esetleges hiányok ellenére rendeltetésszerű használatra megfelel, úgy azt a megrendelőnek át kell vennie. Ha az elvégzett munka nem tekinthető teljesértékűnek, de a hiba kijavítása nem gazdaságos és a hiba a rendeltetésszerű használatot nem zavarja 655
