György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 1-41 1-78. ábra. Sóadagolással való vízhozamméréskor hasz nált tartály vázlata nálnak. A mérőfolyadékot az 1-78. ábrán látható tartályból adagolják. A sóoldat adagolásával végzett vízhozammérés hibája kb. 1—2%. Ha a vízfolyás medre nem túlzottan szabálytalan, vizének örvénylése nem nagy mértékű, vízhozamát függélyenkénti és függélyenként pontonként végzett sebességméréssel határozzák meg. A mérés elve: megmérik a pontonkénti sebességeket, ebből kiszámítják a függély-középsebességeket és feltételezik, hogy egy-egy függély-középsebesség a szomszédos függélyig terjedő távolság felezővonaláig terjedő sávban állandó. Ekkor ezen az I-edik sávon átfolyó vízhozam (Q,) a Q,= F,vfi Csövek nyomás alatt mozgó vizének hozamát a cső összeszűkítésével és a szűkület előtti, valamint a szűkület utáni nyomás mérésével mérik. A két nyomás különbségének négyzetgyöke arányos az átfolyó vízhozammal (#-val), vagyis Itt WPq-P) y a = Yl-p2m2 l= F D2 d a cső szűkített részének, D a nem szűkített résznek az átmérője, / a d-hez, F a 75-hez tartozó nedvesített terület, p a kontrakciótényező, y a víz (a folyadék) faj súlya, p0, ill. h0 a nem szűkített, p és h a szűkített szelvényben érvényesülő nyomás (1-80. ábra). Az a arányossági tényező a szűkített csőszakasz hitelesítésének eredményeképpen határozható meg. Ha a hitelesítésre nincs mód, célszerű olyan csőszűkületet (szabványos szűkületet) használni, amelynek hitelesítési görbéje (a arányossági, átfolyási tényezője) ismert. A cső szűkíthető fokozatos átmenettel — az ilyen szűkület neve Venturi-cső (1-80. ábra) —, de lehet a 1-79. ábra. Vázlat a sebességméréssel való vízhozamméréshez képletből számítható (1-79. ábra). A teljes nedvesített keresztszelvényen átfolyó vízhozam (Q) a Qj részvízhozamok összegével egyenlő: Q = 2Qi = = FlVf1 + F2vf2+ ... + F„Vjn. i=i i=i Fi az í-edik függélyhez tartozó sáv területe (1-79. ábra). 57
