György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
I. Alapok
1-42 ALAPOK 1-81. ábra. Szabványos mérőperem szűkület egy szelvényre vagy aránylag rövid csőszakaszra összpontosított is. Az előbbi neve mérőperem, az utóbbié mérőtorok. Az 1-81. ábra szabványos mérőperemet, az 1-82. ábra pedig ugyancsak szabványos mérőtorkot mutat. Az 1-83. ábrán mérőperem, az 1-84. ábrán a mérőtorok átfolyási számának (a) az m arányszám függvényében való változását ábrázoló görbe látható. Úgyszintén nyomáskülönbség mérése útján mérik a vízhozamot mérőkönyök használatakor is. Ebben az esetben azonban nem a cső átfolyási szelvényének szűkítésével hozzák létre a nyomáskülönbséget, hanem a könyök belső (rövidebb ívű) és külső (hosszabb ívű) oldala mentén érvényesülő nyomásokat mérik. Ezek különbsége, hasonlóképpen, mint a mérőszűkületek esetén, egyértelműen összefügg a csövön átfolyó vízhozammal. A méréskor a két nyomást mérik és a különbségükből a Q = AÍAh képlet vagy a mérőkönyök hitelesítési görbéje alapján határozzák meg a vízhozamot (Q). Ah a két nyomás különbségét jelöli, A a hitelesítés eredményei alapján meghatározható állandó. Kifolyás nyíláson át. Ha folyadék edény vagy tartály fenekén levő nyíláson folyik át, a kifolyási sebesség (v) az 1-85. ábra jelöléseinek figyelembevételével felírt h y+2g y 2 g 1-83. ábra. Az átfolyási szám (a) változása a szűkítési 1-84. ábra. Az átfolyási szám (a) változása a szűkítési arányszám (m) függvényében, mérőperem esetén arányszám (to) függvényében, mérőtorok esetén 58 1-82. ábra. Szabványos mérőtoi’ok
