György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 11-179 /fű/70//f / tíöefmms 11-159. ábra. Elöregyártott támfalak lérekre adják át. A pillérek és alapozásuk a közvet­len rájuk ható terheken felül, a kitöltő elemekről átadódó terhekre is méretezendők. E) Előre gyártott támfalak (11-159. ábra). A támfal mint vonalas létesítmény alkalmas az elő- gyártásra. Hazánkban a támfalaknál az előregyár- tás nem terjedt el; oka elsősorban a támfalelemek telepített üzemi előgyártásának hiányában kere­sendő. Néhány tipikus helyszíni előgyártásnál alkalma­zott módozatot az alábbiakban ismertetünk. A II-159a ábra a súlytámfal elvét követi. „Mo­nolit” lemezlapra épül. A felmenőszerkezet vékony falú előgyártott vasbeton „puttonyokból” áll, amelyekből: a magasságnak megfelelő támfal elké­szíthető. A szelvény stabilitását, a puttonyokba betöltött szemcsés földanyag biztosítja, míg a fal­szerkezet „együttdolgozását” az 1,00—1,50 m-en- ként ismétlődő közök kibetonozásával kialakuló vasbeton bordák adják. Az előgyártott puttonyok súlya 300—400 kg/db, tehát az építéshez csak autó­daru vagy könnyű árbocdaru szükséges. II-1596 ábra vasbeton gerendákkal határolt és földdel kitöltött „kalickák”-ból épült támasztó­művet mutat. A rendkívül egyszerű szerkezet azon­ban inkább csak provizórikus jellegű. II-159c ábra a pilléres támfal elve alapján vékony falú, előre gyártott vasbeton szekrényekből kiala­kított és monolitikusán kibetonozott támfalat áb­rázol. A pillérek közét előgyártott íves kialakítású vasbeton „pallók” hidalják át. Az íves pallók a repedéskorlátozás miatt előnyö­sek és gazdaságosak. A II-159d ábrán ábrázolt szerkezet egy monoliti­kus vasbeton szögtámfalhoz hasonló, amely cca. 10 cm aljzatbetonra egymás mellé helyezett ele­mekből áll. Ezekből az elemekből rakodók, rám­pák, peronok alakíthatók ki. A támfalak tetejére összegyűlő víz gyors és biztos elvezetése érdekében a tetőn folyóka létesítendő. A hátfal mögött a feltöltéssel egyidejűleg létesített szemcsés anyagból készült szivárgó réteg a vizet a falon átmenő vízköpőkhöz vezeti, ahol a víz eltávo­zását az itt alkalmazott „padkák” és „kőfészkek” is elősegítik. A vízkivezető nyílásokat a homlokza­ton (min. méret 0 10 cm) cca. 10 m2-enként kell alkalmazni. Támfalakon, a fellépő nagy vízszintes erők miatt, a vízszintes szigetelést kerülni kell, mert ezen elcsúszás könnyen bekövetkezhet. Ha ilyen szigetelés mégis szükséges, a 11-160. ábra szerinti megoldással, az elcsúszás megakadályozása mellett a hátfalon lecsurgó víznek az alap alá való jutását el kell kerülni. A vízzáró dilatációkat napjainkban majdnem kizárólag bebetonozott gumiszalaggal old­0) 11-100. ábra. Partfal 22* 339

Next

/
Oldalképek
Tartalom