György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 11-161 Az acélcsövet tengelyirányban is igénybe szabad venni a nyomott acélbetétekre vonatkozó korlátozás betartásával. Ha a nyomóerő a betonfelületnek csak egy részén működik, e részre vonatkozólag a beton-határfe- szültséget az alábbi értékkel lehet növelni (pecsétnyomás) F — F ^abH~——ffbH> (87) de ez az érték obH-nál általában, hasító-igénybevé- telek felvételére alkalmas vasalás esetén 2<rbH-nál nagyobb nem lehet. F a nyomott terület, Ft a teljes keresztmetszetnek az a legnagyobb része, amelynek súlypontja egybeesik az erő támadáspontjával. A hasító-igénybevételeket a felfekvési felület alatt elhelyezett acélbetét háló veszi fel. Az oszlop akkor tekinthető megfelelőnek, ha kielégíti az alábbi feltételeket:-^M -^xM , -^yM ... i NHo MxH ' MyH (88) N " iVH0 (89) A’m mértékadó nyomóerő; jVH0 központos nyomás esetén a cp tényező nélkül számítható határerő; J/xH, ill. MyH a tiszta hajlítás esetére értelmezett határnyomatékok. Az első egyenlőtlenség tulajdonképpen közelítés, mert nem egyidejű igénybevételek összegezése. Az oszlopokra vonatkozó szerkesztési szabályokat az alábbiakban összegezzük. Az oszlop legkisebb mérete 20 cm, keresztmetszeti területe legalább 600 cm2 legyen. A hossz-acélbetétek keresztmetszeti területe legalább a teljes betonkeresztmetszet területének 0,6%-a legyen. A hossz-acélbetétek átmérője legalább 12 mm legyen. Az acélbetétek távolsága nem lehet 50 cinnél, ill. az oszlop legkisebb méreténél nagyobb. Hossz-acélbetétet kell legalább a négyszög keresztmetszetű oszlop minden sarkába elhelyezni, a csa- varkengyeles oszlopokba legalább 6 0 12 kerüljön. Acélköpennyel körülvett beton esetében az acélköpeny vastagsága legalább 3 mm legyen. Ilyen oszlopnál legalább B 200 minőségű betont kell alkalmazni. Az adalék legnagyobb szemcseátmérője, legfeljebb a betonmag átmérőjének tizede lehet. Plasztikus konzisztenciát és merülő vagy zsaluvibrátort kell előírni. A kengyelek általában ne legyenek távolabb egymástól a nyomásra számításba vett legvékonyabb hossz-vasbetét 12-szeresénél. Az 50 cm-nél szélesebb oldallapok mentén alkalmazott közbenső acélbetéteket külön kengyelekkel vagy szerelőbetétekkel kell kihajlás ellen biztosítani, ezek távolsága egymástól nem lehet több, mint az oszlop kisebbik méretének (falvastagságnak) négyszerese, ill. mint 50 cm. Csavarkengyeles oszlopokban a kengyel menetmagassága ne legyen nagyobb a betonmagátmérő negyedénél, ill. 10 cm-nél. A számításba vehető hossz-acélbetétek összes felülete nem lehet nagyobb a betonkeresztmetszet 3%-ánál. Gerendák Gerendáknak nevezzük azokat a teherviselő elemeket, amelyek egyik dimenzióbeli (hosszirányú) mérete jelentősen meghaladja a másik kétirányú méretét és fő erőtani szerepe hosszirányra merőleges terhelések felvétele. Ebből az következik, hogy a gerenda elsődleges igénybevétele hajlitónyomaték. Elsősorban rövid vagy magas gerendáknál a tangen- ciális (nyíró-) igénybevételek is lehetnek dominálok. Gyakori eset a csavarónyomaték fellépése is. Ritkábban előforduló eset a hossztengelyirányú normálerő (oszlophatás). Mint oszlopoknál, itt sem döntő a gerenda vízszintes vagy függőleges helyzete. A gerenda lehet oszloppal sarokmereven összeépítve (keretgerenda), szabadon felfekvő, csuklós megtáinasztású. Gyakran monolitikusán összeépül keresztirányú gerendákkal, ilyenkor tartórácsról beszélünk. A keretek és a tartórácsok számítása sokféle módszerrel történhet. A gerendák keresztmetszete leggyakrabban négyszög, de a gyakorlatban a legkülönfélébb keresztmetszeti idomok előfordulhatnak, így T, I, U háromszög, cső, szekrényes keresztmetszetek és teljesen szabálytalanok is. Nagyon gyakori a lemezzel egybeépített gerenda. A lemez a gerendához csatlakozhat alul, közbenső helyen, de statikailag leghasznosabb a felső (nyomott övhöz való) csatlakozás. A lemez ilyenkor jelentősen emeli a gerenda inercianyomatékát, s így merevségét is. A gerenda vasalása jól szemlélteti az erőjátékot (11-131. ábra). A hosszirányú acélbetétek zöme a húzott oldalon elhelyezve kéttámaszú gerendánál felülről lefelé ható terhelés esetén alul, több támaszú gerendáknál mezőben alul, támasz felett felül van. A nyomott oldalon is van vasalás, részben szerelési okok miatt, másrészt a hőmérséklet-változásból, a zsugorodásból származó húzások felvételére, — to21 Vízügyi létesítmények kézikönyve 321
