György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
11-150 VÍZÉPÍTÉSI SZERKEZETEK 11-119. ábra. Külpontos nyomás—húzás Kiszámítva a;-et M'b P F.=’«H) (40) Ha MH1 «= il/á, akkor nyomott acélbetét is kell. AM = M'b-Mm, (41) és a (41) képletből x meghatározása után F.=M, Hl cr,H h + AM x \ am(h - u) <t'h ’ (42) és a nyomott acélbetét f:AM aaH(h-u) (43) Ha x pozitív és x<x0, ahol x0 a 11-118. ábra szerinti, akkor nyomott acélbetét nem kell Ha x negatív, akkor nyomott acélbetét kell H(d + h-u)' a (A-«Kh ’ f:= Hd (h-u)a'ah ' (47) Ha x pozitív, de x>x0 (lásd a eset) AM = M'h-MH1, ahol Mm a 31. képlet szerinti nyomaték AH-J?— d + h — u AH (h + d-u) (h-u)aaH Fí = AHd (48) (49) (50) (51) Tangenciális igénybevételek A vizsgálatokat ismét az I., II. és III. feszültségi állapotban hajtjuk végre, éspedig A) nyíróigénybevételekre és B) csavarás okozta feszültségekre. A) Nyíró-igénybevételek a) I. feszültségi állapotban (nyírás) a homogén keresztmetszetre a nyírófeszültséget a közismert J A II-118c ábra szerinti esetre a mondottak értelemszerűen vonatkoznak. d) Külpontos húzás. Mint a külpontos nyomásnál, de P nyomóerő helyett H húzóerő működik (11-1196 ábra). ^-x2-ambhx + Hd = 0. (44) Aj 44-ből kiszámítva a;-et, a mértékadó nyomaték FA (52) képletből kapjuk. Amíg a % nyírófeszültségek a betonnak a ferde húzásokra vonatkozó megengedett feszültsége alatt maradnak (t0), külön acélbetét a nyírások felvételére nem szükséges. A nyírófeszültségek ábráját a 11-120/ ábra mutatja. Ha nagyobbak, akkor a beton megrepedhet, így a II. feszültségi állapot következik be; a kérdést ott tárgyaljuk. b) II. feszültségi állapotban a 11-120. ábra szerint történik a nyírás számítása. Ez a Rausch- tól származó számítási mód — bár elméletileg 310