György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

II. Vízépítési szerkezetek

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

11-151

[nmiiiHiHimüf!

a)

11-120. ábra. Nyírási igénybevétel és nyírási vasalás

számos ellentmondás van benn — a gyakorlatban bevált és a III. feszültségi állapotban számított axiális igénybevételek esetén is ezt használják.

A 11-120. ábrán az Px eredő az ábra d részlete szerinti keresztmetszetben, az e ábrán a hozzá tartozó axiális feszültségeket és a gr ábrán feltüntetett nyírófeszültségeket ébreszti. A c részlet szerinti P pontban, a feltüntetett és a semleges tengellyel 45°-os szöget bezáró fő húzó- és fő nyomófeszültségek keletkeznek. A nyírófeszültség maximuma:

r=^. (53)

<lnb

A hosszvasra merőleges kengyelekre a húzóerő: b — 45°; coső = -L)

P = Ae. (57)

A nyíróerők felvételére általában szerkezeti és vasvezetési okokból, mind kengyelek, mind felhajlított acélbetétek állanak rendelkezésre. Példáid a II-120Ä ábrán az fx rész kengyelekkel, az f2 rész felhajlított acélbetétekkel vehető fel.

c) III. feszültségi állapotban (nyírás). A méretezés a következők figyelembevételével a törés „pillanatában” történik (II-121a ábra):

— a nyomott betonban a crbH törőfeszültség ébred és az az x magasságban egyenletesen megoszló;

— a nyomott betonrész a nyomáson felül nyíróigénybevételeket is fel tud venni;

— a beton húzást nem vesz fel;

— a húzott fő acélbetétekben és a nyírási vasalásokban a határfeszültség lép fel;

— a ferde repedés végpontja — számítástechnikai okokból — a nyomott beton súlypontjában legyen, és a felgörbítések a repedés irányára merőlegesek;

— a törésnél az átmenőkengyelek is a megnyíló repedésre merőlegesen helyezkednek el (görbülnek meg). A külső TM mértékadó nyíróerő és a belső erők egyensúlya a 11-1216 ábra vektorpoligonja szerint vehető figyelembe. A fentiek figyelembevételével, ha a keresztmetszetre ható mértékadó nyíróerő Tu, az MSZ a nyírásvizsgálatra a következőket írja elő:

— a nyírásra igénybe vett keresztmetszet beton- méretei feleljenek meg a következő feltételeknek:

Amennyiben Tj =» r0 a ferde húzásokat vasalással kell felvenni. A t hosszúságú szakaszon (11-120. ábra) a nyíróerő

(54)

Ebből a ferde acélbetétre (felhajlításra) ható húzóerő 45°-os felhajlítás esetén

45° ±ő szögű felhajlítás esetén

(55)

rMs0,256Ä<TbH, (58)

illetve az elem hossztengelyével 30° és 60° közötti szöget bezáró húzott zárt kengyelekből álló nyírási vasalás esetén:

rMsO,336ÄirbH (59)

feltételnek.

A nyíráson kívül axiálisan (húzás, nyomás) is igénybe vett keresztmetszet esetén, ha tartó nem párhuzamos övű, a mértékadó TM nyíróerő (11-121. ábra d és / részlet) és a belső erők egyensúlya alapján:

— (sin a + cos a) + t

T =

N'

cos b-~fö

(56)

+ (0,1 + tg ßx)Nb + tg fi2Ha egyenletet kell, hogy kielégítse.

(60)

311