György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 11-115 [ 11-83. ábra. A csatornafenók állékonyságának vizsgálata Bekövetkezhet azonban a fenókfelszakadás akkor: — ha a medermélyítés — kotrás üteme lényegesen gyorsabb, mint a nyomás alatti víz beszivárgása a mederbe; — ha a kotrás alatt álló mederből a beszivárgó víz valamilyen úton eltávozik; — ha a talajvíz nyomásszintje a csatorna kotrása alatt — vagy elkészülte után üzemi állapotban — megemelkedhet (pl. gátak mellett vezetett csatornák. A fenék felszakadása hidraulikus talaj törést, a meder összefolyását okozhatja. A csatornák állékonyságát veszélyeztető felszíni erózió hatása az esésviszonyok — a vízsebesség — csökkentésével, vagy burkolat építésével csökkenthető. Rézsűk állékonysága a rézsűhajlás enyhítésén kívül, szűrőrétegre fektetett vízáteresztő burkolattal növelhető. A fenék felszakadása ellen tervszerű nyomáskiegyenlítéssel (pl. a fenék vízátbocsátó képességét szűrőanyaggal kitöltött kutakkal, túlkotrással fokozzuk), esetleg a meder vízszintjének mesterséges megemelésével lehet védekezni. Ilézsűs alapgödrök és munkaárkok állékonysága Alapgödrök és munkaárkok esetében az állékonyság vizsgálatakor figyelembe kell venni a gödör (árok) nyitvatartásának időtartamát. Minél rö- videbb ideig szükséges a gödör nyitvatartása, annál kisebb a biztonsági követelmény. A biztonság értéke azonban az egységnél nem lehet kisebb (v=*l). A rézsűk állékonysága a talajmechanikából ismert módszerekkel vizsgálható, figyelembe véve az esetleges víztelenítés módját, a víztelenítéssel előállított szivárgási körülményeket. Nyíltvíztartás esetében szükségesek a viszonylag leglaposabb rézsűk, mert a szivárgás a gödör felé irányul, a rézsűt áramlási nyomás terheli. Mere- dekebb haj lások alkalmazhatók, ha a víztelenítés gravitációs rendszerű talajvízszint-süllyesztéssel történik, mert ilyenkor a szivárgó víz a rézsűfelületen nem lép ki, a szivárgás — iránya miatt — részben az állékonyságot fokozza. A vákuumkutas talaj vízszint-süllyesztés engedi meg a legmeredekebb rézsűhajlásokat, a rézsűvel határolt talaj testben létrehozott vákuum állékonyságfokozó hatása folytán. Az alapgödör szárazon tartásának egyik módja a gödörrel érintett vízvezető réteg függőleges — kizárólag a szivárgás korlátozását célzó — lezárása, majd a lezárt térben levő vízkészletnek, ill. a csekély utánpótlódó vízmennyiségnek a kiszivattyúzása (11-84. ábra). A szivárgást gátló függőleges szerkezetek újabb fejlődése — pl. „vékony” résfal — eredményeként valószínű, hogy ezt a módszert a jövőben mind gyakrabban fogják alkalmazni. Az állékonyságot a 11-84. ábrán vázolt esetben a zárófüggönyt megtámasztó, a gödör felé rézsűs 11-84. ábra. Vízzáró fallal körülzárt munkagödör 1 szád- vagy résfal 11-85. ábra. A feszített tükrű második vízréteg az alapgödör fenekét felszakíthatja 1 a felső vízréteg természetes nyomásszintje; 2 a második vízréteg nyomásszintje 18* 275
