György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
11-16 VÍZÉPÍTÉSI SZERKEZETEK különbség sehol se legyen 100 kp/m3-nél nagyobb. A rétegek összetétele a cementadagolástól eltekintve azonos. Az adalékanyag szemeloszlása másodrangúan kopásálló beton esetén legalább I. osztályú és min. 3 frakcióból álló legyen. Elsőrangúan kopásálló beton esetén az I. osztályú adalékanyag szemeloszlási görbéje az alsó határ közelébe essék, az adalékanyag legalább 5 frakcióból álljon és finomsági mérőszáma 6,50 körüli legyen. Javasolható vízépítési kopásálló betonösszetétel. Cement Adalék Konzisztencia Másodrangúan kopásálló Elsőrangúan 350 kp/ms C 500-as I. o. 3 kopásálló 450 kp/m3 C 600-as I. o. alsó határán 3 Keménybeton 500 kp/m3 C 600-as I. o. alsó határán 3 A nagy hajlító- és húzószilárdságú beton szabványos nyomószilárdsága legalább 200 kp/cm2. A haj- lító-húzó és nyomószilárdság közötti összefüggést a 11-13. táblázat tartalmazza. 11-13. táblázat A nagy hajlitó-húzószilárdságú betonok szilárdságai közötti összefüggés A hajlító-húzószilárdság legalább, kp/cm2 65 55 50 40 A hozzá tartozó legkisebb betonszilárdsági osztály, kp/cm2 560 450 400 280 A frissbeton főbb jellemzői A frissbeton főbb jellemzői a következők (MSZ 4714-55): — a betonkeverék konzisztenciája, — a betonkeverék összetétele, — a keverési arány, — a víz—cement tényező, — a bedolgozási tényező. A betonkeverék konzisztenciája a bedolgozhatóság gyakorlati jellemzője. A megfelelő konzisztencia a jó bedolgozhatóság elengedhetetlen követelménye. A betonkeverék folyamatos ellenőrzése során a konzisztencia állandósága a keverési arány és az alkotóanyagok állandóságát jelzi. A konzisztencia jelölése a II-9. táblázatban található. A betonkeverék összetétele megadja az 1 m3 bedolgozott betonban levő alkotóanyagok minőségét és mennyiségét. A betonösszetétel megadásakor fel kell tüntetni a felhasznált cement minőségét és súlyát, a víz—cement tényezőt, valamint a felhasznált adalékanyag megnevezését, annak száraz súlyát és esetleg előírt szemeloszlását. A keverési arány az összekeverendő beton alapanyagok azon mennyiségeinek viszonya, amelynek felhasználásával az előírt betonösszetétel előállítható. A keverési arányban a cementet súlyban, az adalékanyagokat — a bennük levő víz figyelembevételével — súlyban vagy térfogatban, a keverővizet, az adalékanyagokban levő víz figyelembevételével, súlyban, ill. térfogatban kell megadni. Fel kell tüntetni ezenkívül a cement- és adalékanyagok minőségét, szemeloszlását és a víz—cement tényezőt. Az adalékanyagok térfogat szerinti adagolása esetén meg kell adni az adalékanyagok nedvesség- tartalmát is, amely a keverési arány megállapításához alapul szolgált. A víz—cement tényező a bedolgozott frissbeton víztartalmának és cementtartalmának súlyviszonya: v/c. Az adalékanyag természetes víztartalmát figyelembe kell venni, viszont az adalékanyag által elszívott vízmennyiség a víztartalomba nem számít bele és azt közvetlen meghatározás hiányában az adalékanyag egyórás vízfelvételével helyettesítjük. A bedolgozási tényező a beton előállításához felhasznált adalékanyagok térfogatának és a bedolgozott beton térfogatának hányadosa. Többféle adalékanyag felhasználása esetén, az egyes külön adagolt anyagok halmaztérfogatát külön-külön kell mérni. Egyféle adalékanyag alkalmazása esetén a bedolgozási tényező fogalma megegyezik a régebben használt bedöngölési tényező fogalmával. Az előzőkön kívül a frissbeton jellemzőjeként szóba jöhet még a frissbeton térfogatsúlya, tömörsége, pórus- és levegőtartalma. A bedolgozott frissbeton térfogatsúlya egységnyi térfogatú frissbeton súlya, a tömörsége a szilárd alkotóanyagok tömör térfogatának és a víz térfogatának összege viszonyítva a beton térfogatához, a szilárd anyagok tömörsége a szilárd alkotóanyagok (cement és adalékanyag) tömör térfoga176
