György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
II. Vízépítési szerkezetek
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE 11-17 tának viszonya a beton térfogatához, a frissbeton pórustartalma a betonban foglalt víz és levegő térfogatának viszonya a beton térfogatához és végül a frissbeton levegötartalma a betonban foglalt levegő térfogatának viszonya a beton térfogatához. A megszilárdult beton főbb jellemzői A megszilárdult beton főbb jellemzői a következők: — térfogatsúlya, — tömörsége, — vízfelvétele, — zsugorodása és duzzadása, — nyomószilárdsága, — hajlító-húzó szilárdsága, — hajlító-nyomó szilárdsága. A beton tömörségén a beton térfogatsúlyának és fajsúlyának viszonyát értjük. A megszilárdult beton tömörségét a tömörségi jelzőszám jellemzi. Vízépítési beton szükséges tömörsége T0^0,85— —0,88. A beton vízfelvételén azt a vízmennyiséget értjük, amelyet az egységnyi súlyú szárazbeton a pórusaiba felvesz. A beton zsugorodásán és duzzadásán a beton térfogatváltozását értjük és lineáris hosszváltozással mérjük. A zsugorodás mértékét elsősorban a keverővíz mennyisége, továbbá a cement fajtája, mennyisége, valamint az adalékanyag szemeloszlása befolyásolja. A zsugorodás nagy része 1—2 hónap alatt bekövetkezik, s kismértékben még éveken át tart. A közönséges betonok zsugorodása 0,3— —0,6 mm/m. A beton zsugorodása homokszegény adalékanyagú, és ezáltal kisebb víz- és cementigényű betonösszetétel kiválasztásával, valamint tartós utókezeléssel csökkenthető. A beton víz alatt duzzad, és a duzzadás a zsugorodás mértékének kb. fele-harmada (0,1—0,3 mm/m). A beton nyomószilárdságát a beton 28 napos nyomószilárdsága jellemzi, amelyet legalább 3 db 28 napos, 20 cm élhosszúságú próbakocka törésével kell megállapítani. A beton hajlító-húzó szilárdságát legalább 3 db 28 napos 15x15x70 cm-es vasalatlan próbagerenda töréseredményeinek középértéke adja. A beton hajlító-nyomó szilárdságát legalább 3 db 28 napos 15 x 10 x 220 cm-es vagy 7 X 8 x 220 cm-es vasalt próbagerenda töréseredményeinek közép- értéke adja. Fentieken kívül a megszilárdult beton jellemzőjeként szóba jöhet még a beton fagyállósága, vízzárósága, hőtágulása, hővezetése, fajhője, kopás- állósága és tapadása. A vízépítéshez adott esetben fontos fagyálló, vízzáró és kopásálló betonokat az előzőkben a betonok osztályozásánál ismertettük. A beton tulajdonságait befolyásoló tényezők A beton tulajdonságait befolyásoló tényezők a beton alkotórészeivel és külső körülményekkel függnek össze. A beton alkotórészeivel összefüggő tényezők: — a cement hatása, — a víz hatása, — az adalékanyag hatása, — a kiegészítő anyagok hatása. A beton tulajdonságait befolyásoló külső körülményekkel összefüggő tényezők: — a beton készítési és kezelési körülményeinek hatása, — a beton korának hatása, — a hőmérséklet hatása, — vegyi hatások. A beton tervezése A beton és vasbeton műtárgyak tervezésekor, figyelemmel a létesítményre és a szóban levő szerkezetre, a tervező gondos mérlegelés alapján állapítja meg a készítendő betonnal szemben támasztott követelményeket. Előírja tehát a beton szilárdsági osztályát, az alkalmazandó adalékanyag legnagyobb szemnagyságát és a szükséges konzisztenciát. Különleges esetekben előírhatja az adalékanyag minőségi osztályát vagy szemeloszlását, a cement fajtáját és minőségi osztályát, a minimális cementtartalmat (kp/iri3) és azt, hogy a beton vízzáró (különlegesen vízzáró), fagyálló (különlegesen fagyálló) vagy kopásálló (elsőrangú kopásálló) legyen. A betonösszetételt az építő vállalatnak kell megterveznie, a rendelkezésre álló vagy beszerezhető adalékanyag figyelembevételével. A betonösszetételt lehetőleg súly szerinti, kisebb mennyiség esetében térfogat szerinti adagolással állapítják meg. Megjegyezzük, hogy az ÉKN-ben közölt betonalapnormák anyagszükségleti adatai kizárólag költségmegállapításra vonatkozó átlagosított értékek. A tényleges betontervezést ettől függetlenül el kell végezni. A súly szerinti adagoláshoz nyújtanak segítséget a 20, 40 és 80 mm 0 -jű legnagyobb szemnagyságú adalékanyaggal, 600 és 500-as cementtel készítendő 12 Vízügyi létesítmények kézikönyve 177
