György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VII -153 A lassú szűrés egyik gyakorlati és kiterjedt alkalmazása a talajvízdúsítás keretében megy végbe. A talajvizdúsításnál a cél egyrészt a talajvízkészletek felszíni vizekből történő pótlása, másrészt a felszíni víz minőségének javítása. A talajvízdúsítás mennyiségi értelemben tehát a talajvízkészlet növelését, a talajban való tározás révén annak egyenletesebb elosztását biztosítja. Minőségi értelemben mesterségesen előállított természetes lassú szűrési folyamatot jelent. Vízminőségjavító hatása három lényeges pontban foglalható össze: — a vízből oldott anyagok, sőt baktériumok is kivonhatók, — létrejöhet a természetes talajvízzel való hfgulás, — a felszíni víz a kedvezőbb vízminőség időszakában szivárogtatható be a talajba. A talajvízdúsításhoz szükséges létesítmények: a vízkivétel, a szükség szerinti víztisztító berendezések (előülepítés, előszűrés), a vezetékhálózat és a víz beszivárogtatására szolgáló létesítmények. A beszivárogtatás eszközei: a fedőréteg eltávolítása után kialakított beszivárogtató medence, valamint a nyelőkul. A felszínközeli vízvezető rétegek vízháztartásának szabályozása céljából rendszerint a beszivárogtató medencéket használják. E medencék fenekén a lassúszűrőknél használatos homok szűrőréteget alakítanak ki. Amennyiben a talajvízszint a medence feneke alatt 1,5—2,0 m mélységben található, továbbá a vízvezető réteg áteresztő- képessége nagy, akkor a beszivárogtató medence fenekén kialakított szűrőréteg lassúszűrőként viselkedik. Ennek megfelelően a beszivárgás sebessége 1,0—5,0 m/nap értékek között alakul ki. A talajvízdúsítás során az előbbi szűrésen kívül a beszivárogtató medence és a víz kitermelésére szolgáló kútsor közötti vízadó rétegben még egy talajszűrési folyamat is lejátszódik. Ez utóbbi folyamat során megy végbe a felszíni víz és a természetes talajvíz elkeveredése. Talajvízdúsításkor a talajban levő víz áramlása a természetes vízáramlásnál nagyobb, de a lassúszűrésnél kisebb szivárgási sebességgel jön létre. A víz kitermelése talajvízdúsításnál a beszivárogtató berendezésektől mintegy 50—300 m távolságban telepített kutakból történik. Talajvízdúsító berendezés jellegzetes kialakítását és területi elrendezését mutatja a VII-170. ábra (borsodsziráki vízműtelep). A beszivárogtató medencék és a nyelőkutak alak/---------Tisztnrizvezefék V II-170. ábra. Talajvízdúsítással működő kutas vízműtelep elrendezése 1389
