György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII —152 VÍZELLÁTÁS letesen történjék. A szűrőanyag mosott kvarchomok 0,3 mm körüli szemcseátmérővel. A homok egyenlőtlenségi tényezőjének kedvező értéke 2—3 között van. A 0,80—1,20 m vastag homokréteg alá 0,30—0,40 m vastag kavics támréteg helyezendő. A medence fenekét lejtésben kell kialakítani. Erre kerül a 3 cm szemcsenagyságú kavicsba ágyazott gyűjtőcsőrendszer. Ez utóbbi alagcsőből, perforált azbesztcement vagy acélcsőből készül. A szűrőhomok felett legalább 1,0 m-es vízréteg tartása szükséges egyrészt a téli jégképződés miatt, másrészt a szűrőhomokot eltömő vízinövények kifejlődésének megakadályozása céljából. A víz-szint szabályozását egyrészt túlfolyó beépítésével, másrészt a szűrt vizet elvezető csőnek líraszerű fel- görbítésével oldják meg. A felgörbítés legalább a szűrőréteg tetejével egyenlő magasságú, hogy a szűrő ne ürülhessen le. A lassúszűrők hidraulikai méretezéséhez 0,05— —0,50 m/h szűrési sebességet kell alapul venni a vízminőségtől függően. A nyomásveszteséget tapasztalati adatok alapján 0,50—1,00 m vízoszlop- nyomással lehet figyelembe venni. A szűrők tisztítását a szárazzá tett szűrőfelület felső 2—3 cm-es rétegének eltávolításával és átmosásával végzik. A megtisztított szűrőhomokot ismét visszatérítik a szűrőre. A lassúszűrők üzemeltetéséhez szükséges kiegészítő műszála berendezés fentieknek megfelelően a lesaraboló berendezés, a homokmosó, szállítószalag és szállító- eszköz. A szűrő tisztítása a vízminőségtől és az előkezelés mértékétől függően 1—6 hónaponként szükséges. A homok átmosásához szükséges vízmennyiség az átszűrt vízmennyiség 0,2—0,6%-a. Öblítést ritkán alkalmaznak lassúszűrőknél. A londoni Ashford felszíni vízműben különleges hídszerkezeten mozgatható lemezköpenyt süllyesztenek be a felső 5 cm-es rétegbe a köpenybe középen benyúló öblítővezetékkel és külön elszívó csőrendszerrel. Ezzel a berendezéssel a felső homokréteget sávonként fokozatosan átmossák és elkerülik a hosszadalmasabb lesarabolást, átmosást és visszatérítést. A lassúszűrők alkalmazási területe az idők során erősen változott. Régebben mechanikai tisztítás után alkalmazták fő víztisztítási módszerként. A viszonylag nagy területigény miatt mint szűrési eljárást a derítők és gyorsszűrők az utóbbi évtizedekben erősen háttérbe szorították a lassúszűrőket. Legújabban azonban új tartalommal ismét előtérbe kerültek. A felszíni vizek szükségszerűen nagyobb mértékű igénybevétele, a vízminőség erős romlása, .a kellemetlen ízt és szagot jelentő anyagok eltávolításának igénye miatt ma egyre gyakrabban használják utótisztításként mechanikai tisztítás, derítés és gyorsszűrés után, továbbá előkezelésként talajvízdúsítás esetében. Kivételesen tiszta felszíni vizek (hegyi patakok) közvetlen tisztítására néha még ma is alkalmazzák a lassúszűrőket. Ilyen megoldás készült például Mátraháza átmeneti vízellátására. Az ott épült lassúszűrőt a VII-169. ábrán szemléltetjük. A lassúszűrők lefedésének szüksége erősen vitatott téma. A lefedés mellett szól a napfény hatására előálló algásodás megakadályozása, valamint a befagyás elleni védekezés, a lefedés ellen pedig a viszonylag nagy költség. Ha a szűrésre kerülő vizet közvetlenül a szűrőhomok felső szintje felett vezetik be, akkor az 1 m-es vízréteg felső részének befagyásakor még működhet a szűrő. A napfény hatása ellen pedig egyszerűen eltávolítható könnyű (pl. műanyag) lefedő szerkezettel lehet védekezni. A végleges jellegű lefedés akkor gazdaságos, ha a felső szint is kihasználható. Keresztmetszet 10^10 _____________________1 i "" "" 1 § kJ vC VÍZ \ ifim ylg szűrőfiomok § ítctn áúntakarizs ■. | if ,,, iK! i I0mjn-es tyukak a cső mindkét NA 150 acél „ [NA 100a cet) beton (esés meghatározó) Csatlakozás a gép házhoz VII-169. ábra. Hegyipatakra telepített felszíni vízmű lassúszűrője 1388
