György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
4. VÍZTISZTÍTÁS ALAPFOGALMAK A víztisztítás célja. A víztisztító berendezések létesítésének célja: a rendelkezésre álló kezeletlen (nyers) vagy már részben kezelt (előkezelt) vizet a fogyasztói igénynek megfelelő minőségűvé átalakítani. A minőségi igény szempontjából két főcsoportot különböztetünk meg: ivóvíz minőségűvé és ipari víz minőségűvé tisztított vizeket. Az ivóvíz minőségű vizek csoportjába tartoznak a közvetlen emberi fogyasztásra (ivóvíz, háztartási víz, fürdővíz) kerülő vizek, valamint általában az élelmiszeripari és gyógyszeripari vizek nagyobb része. Az ivóvíz minőségi előírásait, valamint a szükséges vizsgálati módszerek leírását az MSZ 448, MSZ 22901 és MSZ 4757 országos szabványok tartalmazzák. Az ipari vizek minőségére vonatkozó feltételek száma kisebb, kevesebb a kötöttség és egyértelműen nem is határozhatók meg az előírások, mert azokat esetenként a felhasználó iparág (üzem) igényei szabják meg. Általában az ivóvíz szigorú minőségi előírásainak teljes mértékben meg nem felelő vizek elnevezése gyűjtőnéven ipari víz. A víztisztítás technológiai eljárásai fizikai, kémiai és biológiai jellegűek. A víztisztításra vonatkozó irányelveket az OVHMI135/1-7 műszaki szabályozási kiadványok tartalmazzák. A víztisztítás és szennyvíztisztítás alapműveletei A mai tudományos és gyakorlati megállapítások szerint nincs lényeges eltérés azok között a műveletek között, amelyek az ivóvíz és a szennyvíz tisztításához használatosak. A különbség rendszerint csak a nyersvíz és a tisztított elfolyó víz minősége között mutatkozik, de újabban ez is egyre csökken. Mindkét esetben eltávolítják a kezelt vízből a nem kívánatos anyagokat, ill. elfogadható anyagokká alakítják át azokat, vagy mindkét megoldást egyidejűleg alkalmazzák. Mindezek ellenére vannak olyan eljárások, amelyeket műszaki vagy gazdasági okokból egyedül csak vízkezelésnél, ill. csak szennyvízkezelésnél alkalmaznak. A víztisztító művek végterméke az ivóvíz vagy ipari víz minőségű víz, a szennyvíztisztító telepeké az előírt minőségű elfolyó víz. A legtöbb víz- és szennyvízkezelési eljárás úgy idéz elő változást valamely anyag koncentrációjában, hogy az anyagot a vízből, ill. szennyvízből kivonja, vagy abba beleviszi. Ezt fázisátadásnak nevezik. Példa erre az oxigénnek a vízbe történő bevitele (gázfázisból folyadékfázisba való átvitel), vagy a széndioxid kiűzése a vízből (folyadékfázisból gázfázisba történő átvitel). Három fő fázis van: úgymint gáz-, folyadék- és szilárd fázis. Meg lehet azonban határozni közbenső fázisokat — pl. a gőzfázist — és különböző állapotokat is, pl. oldott vagy kolloid állapotot. Gázátadás. A gázátadás fogalma a levegőztetést (oxigénbevitelt) és gázkiűzést foglalja magában. A gázok távoznak a vízből vagy abszorbeálódnak, illetve oldódnak azáltal, hogy a vizet a levegö~vagv más gáz behatásáiiak vetíkalá normális, megnövelt vagy~csökkentett nyomáson (parciális nyomás törvénye). Példák a) oxigén bejuttatása permetezés vagy buborékol- tatás formájában. Az ivó- és ipari víztisztítás esetén ez vastalanítás és mangántalanítás, a szennyvíz esetén pedig az aerob körülmények (biológiai tisztítás) előállítása, ill. fenntartása céljából történik; b) szón-dioxid, hidrogén-szulfid, ammónia és egyéb illő, bűzös, mérgező anyagok eltávolítása, permetező vagy buborékos levegőztetéssel; c) ózon, klór és klór-dioxid-bevitel ózonizálók és Jdórgázadagolók segítségével (fertőtlenítés és szagmentesítés) ; d) oxigénkiűzés gáztalanítókban korrózióvédelem céljából; e) a mésszel lágyított víz rekarbonizációja; f) a szennyvíziszap rothadása közben felszabaduló metán és szén-dioxid szintén a gázátadás egyik formá1352
