György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)

VII. Vízellátás

VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE

VII —117

ja. A víz vas- és mangántalanítás céljából történő oxidációja viszont egyben a kémiai kicsapásnak is egyik módja.

Ionátadás. Ionátvitel történhet kémiai koagulációval, kicsapással, ioncserével és adszorpcióval.

A kémiai koaguláció megvalósítása érdekében pelyhesítő vegyszereket adagolnak azért, hogy ezek a nagyon lassan ülepedő lebegő és kolloidális anyagokkal gyorsan ülepedő nagy pelyheket alkossanak. A víztisztítás során a képződött pelyhek nagy részét kiépítéssel távolítják el, míg a maradékot többnyire szűréssel. A szennyvíztisztítás során a koagulált pelyheknek kiépítés útján történő eltávolítása általában a végső, befejező művelet. A leggyakrabban használt koagulánsok az alumínium- és vassók, melyek oldatban 3 értékű alumínium-, ill. vasionokra bomlanak.

A kémiai kicsapás (precipitálás) során oldott anyagokat választanak ki az oldatból. Az adagolt vegyszerek oldódnak, ionjaik a vízben vagy szennyvízben levő ionokkal reakcióba lépnek és így képeznek csapadékot.

Az ioncserélés folyamán bizonyos vízben levő ionok kiegészítő, helyettesítő ionokra cserélődnek, ez utóbbiak egy szilárd „csereanyag” részét képezik.

Példák

a) a kalcium- és magnéziumionok cseréje nátriumionokra, ami úgy megy végbe, hogy a víz nátrium- zeolit ágyakon halad át, amelyet sós vízzel regenerálnak (ezt bázis- vagy kationcserének nevezik);

b) nátrium- és kálium-, valamint kalcium- és magnéziumionok cseréje szintetikus szerves kationcserélővei, majd a keletkezett savak adszorpciója másik, anioncserélőn. Ebben az esetben a kationcserélőt savval, az anioncserélőt nátrium-karbonáttal regenerálják.

Az adszorpció során a határfelületi erők ionokat és molekulákat vonnak el az oldatból és az adszorbens felületén koncentrálják azokat.

Példa

Szagot és ízt kölcsönző ionok és molekulák adszorpciója szemcsés aktív szénszűrő ágyakon, vagy a vízbe poralakban adagolt, majd az ülepítés és szűrés során eltávolított elemi aktív szénszemcséken. A szemcsés aktív szénszűrőket öblítik és regenerálják, míg a poralakban adagolt aktívszenet általában nem lehet visz- szanyerni. Melléktermékek az öblítővíz és porszén az adszorbeált szennyeződésekkel együtt.

Oldatstabilizálás. A vizet többféle művelettel lehet stabilizálni, amelyek a kifogás alá eső oldott anyagokat nem kifogásolható állapotúakra változtatják, anélkül azonban, hogy azokat a vízből eltávolítanák.

Példák

a) a víz klórozása annak érdekében, hogy a hidro- gén-szulfid szulfáttá oxidálódjék;

b) a víz meszesedése, ill. a víznek márványdarabokon, mészkődarabokon vagy dolomitdarabokon való átbocsátása azért, hogy az egyensúlyi állapothoz képest többlet szén-dioxid oldható bikarbonáttá alakuljon át;

c) a fölös-mész adagoló eljárással lágyított víznek a rekarbonizációja, hogy a fölös mész bikarbonáttá váljék;

d) a víz túlklórozása vagy klór-dioxid-adagolás a bfizanyagok oxidálása céljából;

e) a fölös klór eltávolítása kén-dioxid-adagolással;

f) komplex foszfátok adagolása a vízhez a vasnak oldatban tartása érdekében;

g) mész, komplex foszfátok vagy nátrium-szilikát adagolása a vízhez fémfelületeknek a lerakódásoktól és a víz egyéb korrozív hatásától való megvédése céljából.

Szilárd anyagok átadása, ill. eltávolítása. A durva szűrés során a rácsok és szitaszűrők azokat a lebegő anyagokat távolítják el a vízből és szennyvízből, amelyek a rácsok, ill. szitaszűrők nyílásainál nagyobbak.

Példák

a) a leveleknek, fadaraboknak és egyéb hulladéknak a vízből történő eltávolítása ráccsal és dobszűrővel, valamint az algák visszatartása mikroszűrőkkel;

b) szennyvízből a durva uszadéknak rácsokon való visszatartása és a finomabb anyagnak szalag- (vagy dob-) szűrővel történő eltávolítása.

Melléktermék a rácsszemót, amit elföldelnek, elégetnek vagy rothasztanak (komposztálnak). A szemét helyszíni felaprítása, majd a szennyvízbe visszajuttatása indirekt rácsszemét elhelyezés, mert az aprított anyag így a szennyvíziszap mennyiségét növeli és azzal együtt kell kezelni, ill. elhelyezni.

Az ülepítés annak érdekében történik, hogy a vízből a lebegő (ülepíthető) anyagok leülepedjenek. Az áramló víz sebességét kell annyira csökkenteni, hogy a lebegő anyagok a nehézségi erő hatására a tartály vagy medence aljára ülepedhessenek és azokat a sodróerő újra fel ne ragadhassa.

1353