György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VII —112 VÍZELLÁTÁS A nyomásveszteség-számítás alapösszefüggésének számítógépprogramhoz felhasznált alakja A számítógépek minden változatra szolgáltatni tudják a szakaszokon áramló vízmennyiséget, sebességet, áramlási irányt, a fellépő nyomásveszteségeket és a csomópontokon jelentkező nyomásokat. Megfelelően programozott rendszerben a szivattyútelepek és több víztorony (magastároló) együttműködésének különféle változatai is ellenőrizhetők. E módszerrel nagy hálózatok számításakor tervezési időben, továbbá majdnem minden esetben beruházási költségben is biztosítható jelentős megtakarítás. CSŐHÁLÓZATOK ÜZEMELTETÉSE ÉS FENNTARTÁSA Az üzemeltetés általános szempontjai Vízmüveinkben a vízvezetéki csőhálózat szerepe az ember érrendszeréhez hasonló. Ezért szervezett, állandó, szakszerű üzemeltetéséről és fenntartásáról kell gondoskodni (1. az OVHMI 157—71. sz. Műszaki Irányelveket is). A vízvezetéki csőhálózatokba fektetett állóeszköz átlagban 50—60%-a az egész vízműberuházás értékének. Sok esetben helytelen üzemeltetésre és karbantartás hiányára vezethetők vissza a vezetékfertőzések, a csőtörések, a túlzott veszteségek miatti vízhiányok. Csőhálózat rendszeres nyilvántartása Az üzemeltetési és karbantartási tevékenység szervezésének és végrehajtásának alapja a pontos nyilvántartás. Ebbe beletartozik a vezetékek elhelyezkedésének, műszaki adatainak és a mindenkori állapotának pontos ismerete. E területen a legfontosabb feladatok: a) Vezetékek és műtárgyaik nyilvántartása. A vezetékek helyszínrajzi elrendezését 1:500, 1:1000, 1:5000, 1:25 000 léptékben célszerű ábrázolni. A részletes nyilvántartásra 1:500 és 1:1000 léptékű szelvények alkalmasak, amelyeken a vezetékekkel összefüggő valamennyi idom, szerelvény és műtárgy egyértelműen szerepel. Ezeket a szelvényeket állandóan naprakész állapotban kell tartani. A lefektetett vezetékek magassági elhelyezésének adatait a fektetéskor készített hossz-szelvény formájában nyilvántartva kell őrizni. A nyilvántartás céljára szolgáló alaptérképek és nyilvántartási rendszer lehetőleg egyezzék az egyéb közműveknél használtakkal, hogy összesítő közműtérkép, ún. general plan könnyen legyen készíthető. A nyilvántartásnak ki kell terjednie az egyes vezetékszakaszok kartotékrendszerére is, melyből azok átmérője, hossza, anyaga, fektetési éve és az állapotra vonatkozó megállapítások mindenkor ki- olvashatók. A vezetékek üzemeltetését és karbantartását végző művezetők legfontosabb segédeszköze a ,,hálózati zsebkönyv’'’. A zsebkönyvben feltüntetett helyszínrajzi vázlatok nem léptékhelyesek, de szabatosan tüntetik fel a vezetékek kapcsolási (csatlakozási) rendjét, továbbá a szerelvényeket (tolózárakat, csapózárakat, tűzcsapokat, légtelenítőket stb.). Ezek egységes vezetéséről is gondoskodni kell. Nyilvántartási adatok alapján évenként összesítést kell készíteni, melyekből a csőhálózat hossza és a beépített szerelvények száma kimutatható. b) Szolgálati és üzemnapló. A szolgálati napló az ügyelet feljegyzéseit tartalmazza: a vízhiány, csőtörés bejelentését (a bejelentő nevével és a bejelentés időpontjával), a tett intézkedéseket (a végrehajtó nevével). Az üzemelés során történt beavatkozásokat az üzemnaplóba kell bejegyezni: a zárak mozgatását, ürítését, öblítését, megjelölve a beavatkozás pontos helyét, az érintett vezeték anyagát és átmérőjét, a beavatkozás időpontját és a végrehajtó nevét. c) Üzemeltetési és karbantartási utasítások (tervek). Ezek az utasítások az üzemeltetés, valamint a karbantartás területén elvégzendő feladatokat részletezik, minden esetben megjelölve: — a végrehajtásért felelős személyt, — a rendelkezésre bocsátott létszámot, — a végrehajtás időpontját, — a végrehajtásról készült bizonylatot, — a végrehajtáshoz szükséges anyag- és bérigényt. d) A nyomásviszonyok és csőtörések nyilvántartása. A hálózat, ill. vezeték teljesítőképességéről a nyomásmérések elemzése adja a legmeggyőzőbb képet. Az ellenőrzési tevékenység keretében végzett nyomásmérések adatait megfelelő módon kell nyilvántartani és azok alapján nyomáseloszlást ábrázoló térképet (vagy hossz-szelvényt) kell szerkeszteni. Az évenkénti nyomásmérés-sorozatokat lehetőleg 1348
