György István (szerk.): Vízügyi létesítmények kézikönyve (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974)
VII. Vízellátás
VÍZÜGYI LÉTESÍTMÉNYEK KÉZIKÖNYVE VII —113 azonos fogyasztási periódusban és azonos mérőhelyeken kell végrehajtani, hogy az összehasonlíthatóság biztosítva legyen. A szivattyúk által betáplált összes vízmennyiséget is szerepeltetni kell a térképen. A csőtörések helyét az 1:500 vagy 1:1000 nyilvántartási térképen kell jelölni. Célszerű 1:25 000 léptékű külön csőtörési térképet készíteni, amely több éves (vagy több évtizedes) vezetés után a csőtörési helyek sűrűsödésének kimutatásával fontos karbantartási, ill. fejlesztési útmutatást ad. e) Beszámoló jelentések. Az éves beszámoló jelentésnek tartalmaznia kell a vezetékek üzemeltetése során végrehajtott valamennyi tevékenységet. Ismertetnie kell a vízellátás színvonalának éves alakulását, a bővítési és átalakítási munkákat, a vízhiányok jelentkezési körzetét, gyakoriságát és okait, a csőtörések számát és megoszlását, valamint mindazokat a jelenségeket, melyek meghibásodáshoz vezettek. A beszámoló jelentés jól felhasználható a jövőre vonatkozó fejlesztési (csőfektetés, gépesítés, létszám, bér, költség stb.) tervek elkészítésére. Csőhálózat ellenőrzése A vezetékek nyomvonalát évenként egyszer végig kell járni, és minden észlelt rendellenességet (vízfolyás, burkolatsüllyedés, sérült vagy rosszul elhelyezkedő csapszekrény stb.) fel kell jegyezni. Nyílt terepen célszerű a nyomvonalbejárást negyedévenként megismételni. Valamennyi szerelvényt évente egyszer a teljes működési tartományban mozgatni kell. E bejárások keretében kell a szerelvényt jelző táblák épségéről meggyőződni. Külön gondot kell fordítani a vasút-, út-, patak- és folyókeresztezések vezetékeinek ellenőrzésére. Ivóvízvezetékek vizét rendszeresen egészségügyi vizsgálat alá kell venni. Ebben a vizsgálatban rendszerint a közegészségügyi hatóság közreműködik. Kifogásolt vízminták esetén a hálózat öblítésére (esetleg klórozására) azonnal intézkedni kell. Ilyen esetben a fertőzés okát is fel kell tárni további vizsgálatokkal. Az ok kutatásakor sokszor segítséget nyújt, ha a bakteriológiai vizsgálatokat kémiai analízissel kötik össze. Végül ellenőrizni kell a vezeték vagy a hálózat vízveszteségeit. Az ellenőrzési tevékenység körébe tartozik közvetve a fontosabb vízvezetékek környezetében végzett mélyépítési munkák ellenőrzése. Ennek rendszeres végrehajtása számos későbbi csőtörés vagy egyéb hiba elkerülését biztosítja. Csőöblítés, légtelenítés, hálózattisztítás A hálózat üzemképességét biztosító legfontosabb feladatok: a) Az ellenőrzések során feltárt hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása (javítások, mázolások). b) A hálózat évenkénti öblítése (ivóvízhálózaton évente kétszer is szükséges lehet), öblítéskor az öblített vezetékszakaszok sorrendjére vigyázni kell, célszerű a szivattyúház felől kiindulva a medencéig egymást követő szakaszokban végrehajtani. Hatékony öblítés csak az üzem közbeni vízsebesség 1,5-szerese esetén érhető el. 0 600 mm és annál nagyobb vezetékek esetén tűzcsapokról nem lehet eredményesen öblíteni. E vezetékeken — a zárak állításával — ellentétes irányú áramlási feltételeket teremtenek, az öblítés eredményességének javítására. Külföldön elterjedten és jó eredménnyel alkalmazzák a levegő—víz-keverékkel való öblítést. A hálózati veszteségek pontos számítása érdekében az öblítés során elfolyatott vízmennyiséget mérni kell. Az öblítésnél hatásosabb tisztítást jelent a vezetékek mechanikus tisztítása: az ún. görényezés, A csőgörény behelyezéséhez azonban a régi vezetéket meg kell bontani, ezért hazánkban ez a módszer nem terjedt el. c) A téli karbantartás feladata, hogy a szerelvények kezelhetőségét a téli időjárási viszonyok között (hó, sár, fagy stb.) is biztosítsa. Ennek érdekében a mozgó alkatrészeket meg kell kenni mínusz 20 °C-ig nem dermedő zsírral, a tűzcsapok állócsövét vízteleníteni kell és végül a csapszekrényeket a befagyás megakadályozására marhasóval kell körülhinteni és hozzáférhetőségüket biztosítani kell. d) A vezetékek magaspontjain elhelyezett légtelenítőket rendszeresen légteleníteni kell. e) A tervszerű megelőző karbantartáshoz tartozik az üzemeltetés során alkalmazott gépek (csővágó gép, kompresszor, hegesztőberendezés, áramfejlesztő, kisgép stb.), a szerszámok (fagyolvasztó stb.) és felszerelések (elkerítőléc, körtáblák stb.) ellenőrzése, javítása, a készletek pótlása és kiegészítése. Váratlan hibák javítása Az üzemeltetés színvonalát elsősorban azon lehet lemérni, hogy a szervezet milyen gyorsan képes a váratlanul fellépő üzemzavarokat elhárítani. Ehhez a megfelelő felszereltségű és felkészültségű egységnek állandóan, tehát éjjel-nappal beavatkozásra 1349